2022. május 4. | érdekességek, hírek
Érdekességek rovatunk most következő részében Kardics István: Oroszlány, a 60 éves bányaváros és az Oroszlányi Szénbányászat rövid története című, 2014-ben kiadott könyvét osztjuk meg olvasóinkkal. A teljes dokumentum az ide kattintva megtekinthető és letölthető.
Kardics István 1996-ban végzett a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karának bányaművelő szakán. Bányamérnöki pályafutásának első tíz évében a kőbányászatban és a földtani kutatásban dolgozott. 1976-ban tért vissza Oroszlányba, ahol egyetemi tanulmánya előtt egy évig fizikai munkás volt a XIX. Bányaüzemben. 1997-től a XXIII. Bányaüzem, 1980-tól a XX. Bányaüzem döntés-előkészítője lett. 1984-ben került a Márkushegyi Bányaüzembe, ahol nyugdíjba vonulásáig, 2002 decemberéig tervezési főmérnökként tevékenykedett.
E könyv a 75 éves oroszlányi szénbányászat dicséretére a Bányászati Lapok részére készülő cikként indult, de a bányászat méltatása 15 gépelt oldalra nem fért el. Az újra és újra felbukkanó forrásanyagok a bányász ipartörténet mind részletesebb leírását tették lehetővé. Az oroszlányi szénbányászat szorosan kapcsolódik az Oroszlányi Hőerőmű létrehozásához és működéséhez. Később a bánya-erőmű integráció eredményeként a két cég egybeolvadt. Az Oroszlányi Hőerőmű története a könyvben külön fejezetként jelenik meg.
Az Oroszlány városáról írott fejezet aktualitását a várossá nyilvánítás 60. évfordulója adja. A város – létrejötte, felépülése a szénbányászat és az energetikai ipar egyik „mellékterméke” – otthont és munkát adott több ezer helybeli és betelepülő családnak. és a szénbányászat egymást fejlesztő-erősítő tényező volt az 1980-as évek végéig. A rendszerváltozás után a város iparszerkezetének átalakulása, az Ipari Park létrehozása és az ipari üzemek letelepedése új távlatokat jelent az itt élőknek.
A könyv utolsó fejezete a Márkushegyi Bányaüzem történetét, tündöklését és „bukását” mutatja be.
2022. április 6. | érdekességek, hírek
2001-ben, amikor múzeumunk megnyitott, egy különleges és egyedi ajándékot kaptunk Barabás Mihálytól, az Oroszlányi Szénbányák egykori vezérigazgatójától. Barabás Mihály 1958-ban, a bányaipari technikum elvégzése után került az Oroszlányi Szénbányákhoz. 1963-tól aknászi beosztást kapott a XXI-es aknán, közben levelező tagozaton folytatta tanulmányait, majd 1970-ben bányamérnöki oklevelet szerzett. A régi üzemében frontmérnök, majd tervezéssel, szellőztetéssel és más bányabiztonsági feladatokkal foglalkozott. 1974-ben a vállalat biztonságtechnikai főosztályának vezetője, majd 1982-tõl műszaki igazgatója lett. 1989. szeptembertől a vállalat vezérigazgatói feladatát látta el a felszámolás megindításáig. 1992-tõl felszámolóbiztos, 1998-2001-ig felszámolási tanácsadó volt.
Az ajándékba kapott limitált tárgy pedig nem más, mint a 251-es számú Davy-lámpa. Múzeumunk kiemelt figyelmet fordít a ritkaságok megőrzésére és bemutatására, így a lámpa is jól látható, de megfelelően elzárt helyen található.
A földalatti bányászatban a termelési mélység növekedésével, elsősorban a szénbányászatban az 1800-as évek elején egyre gyakoribbá vált a sújtólégrobbanás, ami sok bányász életét követelte. Ennek oka legtöbbször a nyílt láng használata volt: az akkoriban elterjedt világítóeszközök lángja szabadon égett a bányalevegőben, s a felgyülemlett metánt belobbanthatta vagy berobbanthatta.
Humphry Davy angol kémikus kísérletei során felfedezte, hogy a sűrű szövésű drótszövet a rajta áthatoló lángot annyira lehűti, hogy az a sújtólég gyulladási hőmérsékletét nem éri el. Ez a biztonsági lámpa alapelve, aminek első példányait 1816-ban készítették el.
A Davy-lámpa volt az első világítóeszköz, ami nem robbantotta be a felgyülemlett metánt. Davy kísérletei kimutatták, hogy sújtólégrobbanás csak akkor következik be, ha a levegő metántartalma 5–15% között van. 5% metán tartalom alatt a gáz a lámpában égési pótanyagot jelent, és a láng fölött aureóla keletkezik. 15% metántartalom felett már nincs elegendő oxigén a robbanáshoz és csak újból égés következhet be.
Kövessék facebook oldalunkat több érdekességért!
2022. április 1. | érdekességek, hírek
Érdekességek rovatunk most következő részében 1982-be repülünk vissza, és pár fotó segítségével betekintést nyerhetünk abba, hogy 40 évvel ezelőtt milyen is volt a bányászélet, és milyen volt egy országos bányászati kiállítás.
A Budapesti Vásárközpont vagy Kőbányai Vásárváros, ismertebb nevén a Hungexpo egy pavilonokból álló kereskedelmi és szórakoztató létesítmény, kiállítás- és rendezvényhelyszín Budapest X. kerületében. 1982. május 19-27-ig az Oroszlányi Szénbányák is részt vett a Tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron, a Hungexpon.
A kiállításon részt vett a Mecseki Szénbányák, Oroszlányi Szénbányák, Veszprémi Szénbányák, Mátraaljai Szénbányák, valamint a szervező és építtető, a Szénbányászati Információs Szolgálat.
2022. március 23. | hírek
Eredményes nyitást tudhatunk magunk mögött, hiszen március 2-a óta közel 600 érdeklődő érkezett hozzánk. Ilyen látogatói számot utoljára 2019-ben tudtunk produkálni, amikor az utolsó teljes-normális évünk volt. A múzeum mellett a „Szabotázs a bányaüzemben” szabadulószoba is népszerű a látogatók körében, folyamatosan érkeznek a foglalások, és az élménybeszámolók sem maradnak el.
Folyamatos az attrakciófejlesztés, melynek keretében a gépek összeszerelési munkálatai is zajlanak, emellett pedig munkatársaink a kisebb-nagyobb feladatokat is ellátják, természetesen a tárlatvezetésen kívül.
Egy kis zárójeles érdekesség…ellátogattunk Márkushegyre, és talán sikerül majd beszereznünk olyan eredeti gépeket, amelyek még nem találhatóak meg a múzeumunkban.
2022. március 7.
Az egykori XX. aknai dolgozók által 2012-ben állított fenyő emléktábla felett eljárt az idő, ezért egy új és tartós megoldást találtak. Ennek az avatására szervezik meg szombaton délután a találkozót a bányászati múzeumban. A tábla azoknak az emlékére készült, akik a XX. aknán dolgoztak. Bányásznapon minden évben klopacska hangjával tisztelegnek az elhunyt társak előtt.
Az emlékoszlop kialakításának költségeit a XX. aknaiak finanszírozták.
2022. március 1. | hírek
Örömmel értesítjük kedves látogatóinkat, hogy a téli szünetünk véget ért, szerdától ismét rendes nyitvatartással várunk minden érdeklődőt!
A külső-és belső kiállítótereken kívül a kilátó és a kisvasút is igénybe vehető, így a megszokott jegyárakkal, megszokott nyitvatartási időben várjuk vendégeinket, ami az alábbiak szerint alakul: hétfő szünnap, kedden előzetes bejelentkezés alapján, szerdától vasárnapig pedig 10.00-tól 18.00-ig tart nyitva a Bányászati Múzeum. A szabadulószoba nyitva tartási időben szintén elérhető. Felnőtt belépő 1800 Ft, kedvezményes belépő 900 Ft, bányavasút pótjegy 300 Ft, kilátó pótjegy pedig 200 Ft!
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy még tart a fejlesztés, ezért fokozott figyelmet és óvatosságot kérünk!
2022. február 22. | érdekességek, hírek
Oroszlányt a szénre épült városnak is szokták nevezni. Az elnevezés – visszatekintve a város történetére – nagyon találó, és nincs is létjogosultsága annak a vitának, hogy a „tyúk volt előbb, vagy a tojás?”. A szén, mint tudjuk – keletkezésének évmilliós léptékű időigénye miatt – már akkor is itt volt a település alatt, mikor az ősember tüzet rakott e vidéken és talán fel is figyelt arra, hogy a néhol előbukkanó fekete kő milyen jól ég, milyen jól táplálja a tüzét.
Oroszlány község bányászattörténetének egyik legfontosabb, és a krónikákban legtöbbször megemlített eseménye az első akna létesítése volt. Az ígéretes kutatások után majd két évtized kellett ahhoz, hogy 1937. június 1-én megkezdődhessen az 1621/1937 szám alatt engedélyezett Oroszlányi I. sz. akna mélyítése. Aztán egyre-másra követték egymást az események úgy a község, mint a bányászkodás történetében. Így lett például egy jeles nap 1937. december 4-e. Két fontos eseményt is feljegyeztek erre a napra az egykori krónikák. Ezen a napon kapcsolták be Oroszlányon a villanyvilágítást és szintén ezen a napon ért a külszínre az Oroszlányi I. sz. aknával feltárt bánya szellőztetését szolgáló, 2 m széles, 1 m magas keretácsolattal biztosított 45° emelkedésű, 78 m hosszú légfeltörés. Sok történeti forrás ezt a napot tekinti az oroszlányi bányászkodás megindulásának.
A teljes dokumentum ide kattintva megtalálható!
Az Oroszlányi szénbányászat rövid története / Bariczáné Szabó Szilvia összeállítása
2022. február 22.
2022. március 6., (vasárnap) 13.30. Oroszlány, Szent Borbála tér
Útvonal és info: Szent Borbála tér-Kecskéd-Környe vasútállomás (pecsételési hely)
Az erdei úton vissza az Oroszlányi Bányászati Múzeumhoz
A covid szabályok betartásával, folyamatosan indulhatnak a résztvevők.
A távot sikeresen teljesítő hölgyek között egy Schwinn Csepel női kerékpárt sorsolnak ki 16 órakor.
Az esemény ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
16.00 fellép Balássy Betty & Varga Feri
2022. február 5. | érdekességek, hírek
Érdekességek rovatunk soron következő részében a Bányászélet című dolgozói lap 1987. szeptemberi lapszámából szemezgettünk…és mivel szeptember, természetesen a fő téma a Bányásznap volt!
1987-ben két jelentős évfordulóhoz is érkezett az Oroszlányi Szénbányák, erre emlékeztek a 37. bányásznapon. 50 éve kezdődött a bányászkodás a szénmedencében, valamint 30 éve volt önálló a vállalat, így a bányásznap jó alkalom volt a múltidézésre, az eredmények számbavételére, és a jövő terveink felvázolására.
A jeles alkalomból az említett újság kiemelt témája volt a bányászünnep, melynek apropóján feltette azt a kérdést az ünneplő tömegben a vállalat dolgozóinak, hogy „Mit jelent Önnek a bányásznap?”
Bányásznap. Számomra ez a nap egyet jelent a múltidézéssel, a hősök, a mártírok emléke előtti tisztelgéssel. De jelenti a mai bányászok szívből jövő köszöntését, nehéz, nem mindennapi, embert próbáló munkájuk elismerését. Tisztelem őket, valamennyiüket. Tisztelem bennük a bátorságot, fegyelmezettséget, mely nap mint nap erőt ad nekik, hogy a mélybe szálljanak. Ez a nap országszerte az övék, a bányászoké. Városunk az idén is méltóképpen köszöntötte a bányásznapot.
A műsorok…
A rendezők számos programmal, műsorok sokaságával csalogatták a közönséget. Érdeklődőkben nem is volt hiány. A szombati és vasárnapi programokra is sereglettek a szabadtéri színpad köré.
A toborzó…
Ha ezt a szót halljuk, toborzó, valamennyien a bányászutánpótlásra gondolunk. Szép és felelősségteljes feladat ez, hiszen nem könnyű egy nehéz hivatást úgy bemutatni, hogy ez közben csábító is legyen. – vallja Csávás Imre.
Az üszb titkára…
Ilyenkor bányásznapon, mi bányászok, nem csak ünnepelünk, de számot is vetünk önmagunkkal, munkánkkal, sorsunkkal. Jómagam több, mint negyedszázada vagyok a vállalatnál. Javarészt a föld alatt, vájárként dolgoztam. Számomra ez az ünnep az életet, a fennmaradást, a családi boldogulást jelenti. – mondta Magyar Zoltán, a XX-as bányaüzem szakszervezeti bizottságának titkára.
A versenyfelelős…
Részese vagyok a tervezésnek, az elszámolásnak, ugyanakkor ellátom az igazgatósági brigádoknál adódó versenytitkára teendőket. A bányásznapon minden évben itt vagyunk a téren a feleségemmel együtt, aki szintén a bánya dolgozója. Végignézzük a műsorokat, jólesik egy kis kikapcsolódás, beszélgetés. – mesélte Gönczöl István.
Hétköznapi hősök…
Vájárok valamennyien: elővájásokon, frontokon dolgoznak, három szakban járnak, idősek és fiatalok, munkában megfáradtak és friss erővel csatára indulók. A Déli Bányaüzem XXI-es aknájának megbecsült vájárai közé tartozik Aszódi György. Túl az ötvenen, az idős, tapasztalt bányászok között tartják számon. Felesége is nálunk dolgozik, s most közösen idézik fel a múltat az albérleti indulástól a családi ház építéséig.
Huszonkilenc évvel ezelőtt jöttem el Makóról Oroszlányba vájártanulónak. Bevallom, elsősorban a pénz miatt választottam ezt a szakmát – idézi fel a múltat Bándi Mihály, a XX-as bányaüzem vájára. A bányásznapi ünnepségek, ezek a rendezvények alkalmat nyújtanak a régi ismerősökkel való találkozásokra, a kikapcsolódásra, a pihenésre, ami bizony ránk is fér- mondja.
A bányásznap nekem a kikapcsolódást, a szórakozást jelenti, de ugyanakkor azt is, mennyit, milyen sokat kell a hétköznapok során tenni, dolgozni. – mondta Cseh István a majki bánya segédvájára.
2022. január 25. | érdekességek, hírek
Érdekességek rovatunk eheti részében megismerhetik a „Requiem az első magyarországi szénbányáért, és a bányászaiért” című könyvet, mely Hofer Rezső okleveles bányamérnök munkája. A szerző szavait idézve: „Nem hiszem, hogy a múltat el kell felejteni, inkább alaposan meg kell ismerni. A múlt ismerete kötelezettség, a gyökerek pótolhatatlan erőforrások.”
Hofer Rezső egy kis időutazásra invitálja olvasóit, melynek célja nem más, mint méltó emléket állítani az első magyarországi szénbányának és bányászainak, valamint bemutatni a küzdelmes úttörőmunkát, fényes felemelkedést és a szomorú befejezést. A könyv betekintést enged az 1753-ban megtalált kőszén történetébe, majd az 1798-tól kezdődő mélyművelésű bányászat életébe, ami 1953-ban befejeződött.
Múzeumunk anyagai között is találni brennbergi dokumentumokat, tárgyakat, fotókat, okleveleket. Az egyik ilyen érdekesség Fekete Sándor bányamérnök személyes naplói. A könyvben viszont elképesztő mennyiségű különleges történetet lehet olvasni. A teljesség igénye nélkül megtudhatjuk, hogy mi volt a szerepe a társládának, hogyan került a Czestochovai Fekete Madonna a templomba, vagy hogy a Tatabányán dolgozó brennbergi bányászok legelső szállása a tatai vár lovagterme volt.
A teljes anyagot ide kattintva megtekinthetik!
Szerzői zárszó: A háború utáni új politika elvégezte kíméletlen dolgát, 1951-ben az első és nagy múltú magyar szénbányát végleg leállította, a bányászokat nem „ki”, hanem „széttelepítette” az országban, de ez már egy másik, hosszú, drámai története a családoknak. A szakmai elit súlyos mulasztásának tartom, hogy feladatai közül kimaradt és kimarad a múlt tisztelete és az új bányászgeneráció emlékeztetése.
