2022. február 22.

85 évvel ezelőtt kezdődött…

Oroszlányt a szénre épült városnak is szokták nevezni. Az elnevezés – visszatekintve a város történetére – nagyon találó, és nincs is létjogosultsága annak a vitának, hogy a „tyúk volt előbb, vagy a tojás?”. A szén, mint tudjuk – keletkezésének évmilliós léptékű időigénye miatt – már akkor is itt volt a település alatt, mikor az ősember tüzet rakott e vidéken és talán fel is figyelt arra, hogy a néhol előbukkanó fekete kő milyen jól ég, milyen jól táplálja a tüzét.

Oroszlány község bányászattörténetének egyik legfontosabb, és a krónikákban legtöbbször megemlített eseménye az első akna létesítése volt. Az ígéretes kutatások után majd két évtized kellett ahhoz, hogy 1937. június 1-én megkezdődhessen az 1621/1937 szám alatt engedélyezett Oroszlányi I. sz. akna mélyítése. Aztán egyre-másra követték egymást az események úgy a község, mint a bányászkodás történetében. Így lett például egy jeles nap 1937. december 4-e. Két fontos eseményt is feljegyeztek erre a napra az egykori krónikák. Ezen a napon kapcsolták be Oroszlányon a villanyvilágítást és szintén ezen a napon ért a külszínre az Oroszlányi I. sz. aknával feltárt bánya szellőztetését szolgáló, 2 m széles, 1 m magas keretácsolattal biztosított 45° emelkedésű, 78 m hosszú légfeltörés. Sok történeti forrás ezt a napot tekinti az oroszlányi bányászkodás megindulásának.

A teljes dokumentum ide kattintva megtalálható!

Az Oroszlányi szénbányászat rövid története / Bariczáné Szabó Szilvia összeállítása

Skip to content
Copy link
Powered by Social Snap