A 251-es Davy-lámpa

A 251-es Davy-lámpa

2001-ben, amikor múzeumunk megnyitott, egy különleges és egyedi ajándékot kaptunk Barabás Mihálytól, az Oroszlányi Szénbányák egykori vezérigazgatójától. Barabás Mihály 1958-ban, a bányaipari technikum elvégzése után került az Oroszlányi Szénbányákhoz. 1963-tól aknászi beosztást kapott a XXI-es aknán, közben levelező tagozaton folytatta tanulmányait, majd 1970-ben bányamérnöki oklevelet szerzett. A régi üzemében frontmérnök, majd tervezéssel, szellőztetéssel és más bányabiztonsági feladatokkal foglalkozott. 1974-ben a vállalat biztonságtechnikai főosztályának vezetője, majd 1982-tõl műszaki igazgatója lett. 1989. szeptembertől a vállalat vezérigazgatói feladatát látta el a felszámolás megindításáig. 1992-tõl felszámolóbiztos, 1998-2001-ig felszámolási tanácsadó volt.

Az ajándékba kapott limitált tárgy pedig nem más, mint a 251-es számú Davy-lámpa. Múzeumunk kiemelt figyelmet fordít a ritkaságok megőrzésére és bemutatására, így a lámpa is jól látható, de megfelelően elzárt helyen található.

A földalatti bányászatban a termelési mélység növekedésével, elsősorban a szénbányászatban az 1800-as évek elején egyre gyakoribbá vált a sújtólégrobbanás, ami sok bányász életét követelte. Ennek oka legtöbbször a nyílt láng használata volt: az akkoriban elterjedt világítóeszközök lángja szabadon égett a bányalevegőben, s a felgyülemlett metánt belobbanthatta vagy berobbanthatta.

Humphry Davy angol kémikus kísérletei során felfedezte, hogy a sűrű szövésű drótszövet a rajta áthatoló lángot annyira lehűti, hogy az a sújtólég gyulladási hőmérsékletét nem éri el. Ez a biztonsági lámpa alapelve, aminek első példányait 1816-ban készítették el.

A Davy-lámpa volt az első világítóeszköz, ami nem robbantotta be a felgyülemlett metánt. Davy kísérletei kimutatták, hogy sújtólégrobbanás csak akkor következik be, ha a levegő metántartalma 5–15% között van. 5% metán tartalom alatt a gáz a lámpában égési pótanyagot jelent, és a láng fölött aureóla keletkezik. 15% metántartalom felett már nincs elegendő oxigén a robbanáshoz és csak újból égés következhet be.

Kövessék facebook oldalunkat több érdekességért!

Hungexpo 1982.

Hungexpo 1982.

Érdekességek rovatunk most következő részében 1982-be repülünk vissza, és pár fotó segítségével betekintést nyerhetünk abba, hogy 40 évvel ezelőtt milyen is volt a bányászélet, és milyen volt egy országos bányászati kiállítás.

A Budapesti Vásárközpont vagy Kőbányai Vásárváros, ismertebb nevén a Hungexpo egy pavilonokból álló kereskedelmi és szórakoztató létesítmény, kiállítás- és rendezvényhelyszín Budapest X. kerületében. 1982. május 19-27-ig az Oroszlányi Szénbányák is részt vett a Tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron, a Hungexpon.

A kiállításon részt vett a Mecseki Szénbányák, Oroszlányi Szénbányák, Veszprémi Szénbányák, Mátraaljai Szénbányák, valamint a szervező és építtető, a Szénbányászati Információs Szolgálat.

Skip to content