December 4-e többszörösen is jeles dátum számunkra, hiszen az oroszlányi szénbányászat létezését, a múzeum születésnapját, valamint Szent Borbála napját is erre datáljuk.
December 4-én ünnepeljük Szent Borbálát, a bányászok, kohászok, tüzérek, építészek, tűzszerészek, ágyú-és harangöntők védőszentjét. A veszélyes munkát végző mesteremberek a katasztrófák megelőzése érdekében fohászkodtak a szenthez, a bányászok a robbantási munkálatok megkezdése előtt kérték Borbála közbenjárását biztonságuk érdekében. A legenda szerint Borbála pogány családból származott, édesapja tiltása ellenére felvette a kereszténységet és haragja elől egy barlangba menekült. Egy pásztorfiú elárulta a rejtekhelyét, így Borbála nem kerülhette el a szenvedést, apja saját kezűleg fejezte le. Vértanúságát csodák követték, kultusza Európa-szerte a 9. századtól kezdett elterjedni.
December 4-én, azaz pontosan 20 éve avatták fel a XX-as aknára átkerült, megújult bányászati múzeumot, így idén ünnepeljük 20. születésnapunkat. Alig pár évtizede még bányaüzemek sora szegélyezte Oroszlány határát, mára már egyetlen mélyművelésű üzem sem működik. A környékbeli szénbányák fokozatos bezárása során itt gyűjtötték össze az Oroszlányi-szénmedence jellemző gépi berendezéseit és bányászati relikviáit. Az eredeti állapotában meghagyott épület mára elgondolkodtató időutazássá vált.
A következő percekben pedig megtekinthetik a 2001. december 4-én készült felvételeket a Bányászati Múzeum avatásáról, valamint a Szent Borbála napi megemlékezésről. Ünnepeljünk együtt! Jó szerencsét!
Érdekességek rovatunk egy újabb fejezettel bővül. A Márkushegyi naplónak köszönhetően napra pontosan tudjuk bemutatni a bánya építésének munkálatait, és azokat az embereket, akik időt és energiát nem sajnálva részt vettek ebben a nagyszabású munkafolyamatban.
Márkushegyi napló – Egy eocénbánya építésének krónikája
Az 1975-ös határozat alapján korszerűsíteni kellett az energiaszerkezetet, valamint növelni a szén felhasználását. Ezen határozat, és az ezt követő gazdasági program fellendülést hozott az Oroszlányi Szénbányák számára. A program keretében megépült a Márkushegyi Bányaüzem, az ország legkorszerűbb bányája. A Márkushegyi napló ezt a nagyszabású munkát követi nyomon a tervezéstől, az első „csákányvágáson” át, a bányaavatásig. A riportok, a tudósítások a mindennapok emberi helytállásáról szólnak – a krónika pontosságával, hitelességével – azoknak a műszakiaknak, bányászoknak, „iparosoknak” állítanak maradandó emléket, akik nem csak munkaerejüket, de szívüket és életük egy darabját is áldozták a bánya, a Nagy Mű elkészültéért, az emberhez méltó Teljesítmény eléréséért. Az írások a hétköznapok hőseiről szólnak és megőriznek minden olyan fontos tényt, eseményt, emberi teljesítményt, amely „ércnél is maradandóbban” épült be a föld mélyén és a felszínen elkészült létesítményekbe, és nem csak a jelent, de a jövőt is hivatott szolgálni.
44 éve, pontosan ezen a napon történt…
1977. november 16-át írunk. A márkushegyi lejtős aknát építő „Eocén” szocialista brigád harmadik negyedévi termelési tanácskozásán nagyszerű eredményről számolt be Vincze István brigádvezető, miszerint elkészültek az új bánya lejtősaknája felének feltárásával. A brigád elhatározta, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére, 1978. november 24-re – 6 hónappal a határidő előtt – befejezik a lejtősakna építését. Az 1626 méter hosszú akna építői tudatában vannak a rájuk váró nehézségeknek, mégis egységesen és örömmel vállalkoznak a határidő jelentős lerövidítésére. A szilvesztert már az ezredik méternél akarják ünnepelni. De vajon megvannak-e a műszaki feltételei az új bányaépítési rekordnak? Erre Németh Ferenc, az Oroszlányi Szénbányák bányaépítő üzemének vezetője válaszolt. „Nagy nyomásnak kitett és hosszú időre készülő vágatot kell építenünk, különleges vasbetonidomköveket gyártatnunk és ezzel falazzuk majd a vágatot. Ez kemény fizikai munkát jelent, hiszen 25-30 kilós idomkövekről van szó, egy-egy méternyi biztosításba, pedig mintegy 600 darabot kell befalazni. Sok víz esetén elképzelhető, hogy mindezt a 20 kilogramm súlyú gumiruhában kell végigcsinálni.” A beszélgetéshez csatlakozott Hadnagy Ferenc ÜSZB-titkár, aki brigádjának röpgyűlésére invitált, ahol tájékoztatta a lakatosokat, hegesztőket, villanyszerelőket az Eocén brigád vállalásáról és felhívásáról, hogy csatlakozzanak a születésnapi felajánláshoz. Csak akkor sikerülhet fél évvel megrövidíteni a lejtakna építését, ha az iparosok is szívvel-lélekkel részt vesznek a munkában. „Benne vagyunk!” – hangzott el a résztvevők szájából. „ Valamennyien örömmel csatlakoztunk az Eocén brigád vállalásához!”
A bányászati múzeum komplex fejlesztésének az építészeti része, most már hivatalosan is, december 9-én befejeződik. Az eredeti időpont szeptember vége lett volna, viszont adódtak plusz munkák, amik elbírálására és kivitelezésére még várnunk kellett.
Az egyik ilyen feladat a személyakna-gépház elbontása, melynek munkálatai hétfőn kezdődtek. Az épület felmérését követően a teljes felújításhoz szükséges forrásokat nem tudtuk előteremteni és az állagmegóvás is drága lett volna, amire nincs keret. Jelen állapotában az épület már veszélyessé vált. Az elbontás után egy beton alap marad a helyén, amit a későbbiekben majd egy különleges, bányászathoz kötődő épületfestéssel szeretnénk dekorálni. Ezekhez a munkákhoz tartozik még egy körülbelül 170 méter hosszú kerítés építése a fogadóépület és a rendezvénycsarnok (volt kompresszorház) előtti részen.
A rendezvényház már teljesen elkészült, építészetileg pedig a fogadóépület is, a következő feladat az attrakciófejlesztés, melynek háttérmunkálatai már zajlanak. A beruházás várhatóan 2022. május végén fejeződik be. A március nyitáskor már az új fogadóépületben fogadjuk látogatóinkat!
Az esti fények kifejezetten jól állnak az új fogadóépületnek.
December 4-én, azaz pontosan 20 éve avatták fel a XX-as aknára átkerült, megújult bányászati múzeumot, így idén ünnepeljük 20. születésnapunkat.
Európa csaknem minden országában, ahol bányászat folyik, évszázadok óta megünnepeljük december 4-én a bányászok védőszentjének, Szent Borbálának napját. A Borbála kultusz elterjedése és fennmaradása évszázadokon keresztül annak köszönhető, hogy a bányász hagyományok és szokások közösek egész Európában, hiszen közös a természettel vívott harc. Hagyományosan Oroszlányban is elhelyezik december 4-én az emlékezés koszorúit a 2017-ben állított Szent Borbála szobornál.
2021. november 1. és december 19. között, valamint 2022. január 3. és február 27. között múzeumunkban téli nyitva tartás lép életbe. Ebben az időszakban péntektől vasárnapig tudunk látogatókat fogadni 15 fő feletti létszám esetén, előre bejelentkezés alapján.
Szabadulószobánk szintén fogadóképes lesz ebben az időszakban, előzetes egyeztetés után, minimum 4 fős csapatoknak.
Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar 2021-ben jubileumi diplomában részesítette azokat a bányageológus-, bányagépész-, bánya-, bányaművelő-, földmérő-, geofizikus- és olajmérnököket, akik ötven, hatvan, hatvanöt és hetven éve szereztek mérnöki oklevelet. Az Alma Mater a jubileumi oklevél átadásával tiszteletét és elismerését kívánja kifejezni azért a munkáért, amellyel hozzájárultak a műszaki haladáshoz, valamint gazdagították az országot. Az idei évben aranyoklevelet kapott Farmasi József, Gál Domonkos, Praveczki Vidor és Szikszai István bányamérnökök. Mindannyian erősen kötődnek az oroszlányi bányászathoz, így mi is szeretnénk megköszönni a hosszú éveken át végzett munkájukat.
Farmasi József 1948. augusztus 18-án született Nagyrábé községben, ahol az általános iskoláit is végezte. A gimnáziumi érettségit követően 1966-ban jelentkezett, s felvételt nyert a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karának bányaművelési szakára. Bányamérnöki diplomáját 1971-ben védte meg. Mint a Tatabányai Szénbányák ösztöndíjasa az egyetem befejezése után Tatabányára költözött feleségével. 1983-ban az Oroszlányi Szénbányák Vállalat kikérésére, annak Termelési Osztályára került. Feladatköre az újonnan megszervezett Vállalati Diszpécserközpont irányítása lett. Az 1983-as márkushegyi sújtólégrobbanást követően kihelyezték az üzembe a helyreállítási munkálatok végzésére, illetve irányítására, szakvezető bányamérnöki beosztásban. Miután visszakerült a Termelési Osztályra, a diszpécserszolgálat irányítása mellett területi főmérnöki beosztásban dolgozott tovább. A rendszerváltást követően megalakult a Bányászati Igazgatóság, mely a VÉRT-en belül működött. Itt a Műszaki Osztály osztályvezető helyetteseként dolgozott 1999-ig, majd önálló vállalkozásba kezdett. A megalapított Pegamit Bt. túlnyomó részt a régi bányaműveletek által okozott tájsebek környezetbarát megszüntetésével, illetve helyreállításával foglalkozott tervezési és kivitelezési szinten.
Gál Domonkos A bányász szakmát 1959-ben, a komlói vájáriskolában kezdte. 1966-ban kezdte az egyetemet a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karának bányaművelési szakán. Nagy hasznára voltak a komlói és pécsi bányáknál szerzett szakmai is ismeretek. Az egyetemi tanulmányai alatt a nyári szünetekben az uránbányánál dolgozott csillés, segédvájár munkakörökben. 1971-ben, miután elvégezte az egyetemet, az Oroszlányi Szénbányák az eocén program tervezésének időszakában bányamérnököket keresett, és ennek köszönhetően ennél a vállalatnál kezdte szakmai pályafutását. Az Oroszlányi Szénbányák XXI-es bányaüzemében üzemmérnöki, frontmérnöki, biztonsági mérnöki beosztásokban szerezte meg a beosztottakkal, vezetőkkel kialakítandó kapcsolat gyakorlatát. 5 év üzemi gyakorlat után gazdasági tanácsadó lett a tatabányai Magyar Szénbányászati Tröszt Mélyművelésű Osztályon. 1981-ben az Oroszlányi Szénbányák Márkushegyi Bányaüzemének termelésbe lépésekor tervezési-fejlesztési főmérnöki feladatokat kapott. Munkája volt a bányaüzem rövid és hosszú távú terveinek elkészítése, a főbb bányászati munkafolyamatok szervezésének döntés előkészítése. Az 1983-as márkushegyi sújtólégrobbanás után az oroszlányi bányaüzemek vezetését átszervezték, ennek következtében a XX-as Bányaüzem főmérnöki, felelős műszaki vezetői helyére került. Mint az oroszlányi Bányász Múzeum Alapítvány kuratóriumi tagja a XX-as Bányaüzem bezárása előtt szorgalmazta az oroszlányi Bányászati Kiállítóhely áttelepítését a XX-as Bányaüzem majki telephelyére, bányászati anyagának bővítését, a bányaüzem főbb építményinek megtartásával. 2001. december 4-én a XX-as Bányaüzem majki telephelyén megnyílt az Oroszlányi Bányászati Kiállítóhely és ezzel egyidejűleg Gál Domonkost nyugdíjazták. Nyugdíjazása után egyéni vállalkozóként több kőbányában vállalt felelős műszaki vezetői, robbantás vezetői munkát. 2018. január 31-én történt végleges nyugdíjba vonulása óta már csak a bányászati múzeumban végez szakmai tanácsadást.
Hamarosan folytatjuk a jubiliumi diplomára jogosult mérnökök bemutatását! Jó szerencsét!
A Vasasi Szent Borbála Egyesület tagjai látogattak el múzeumunkba. Az egyesület már több alkalommal járt nálunk, most pedig egy kis ajándékkal is meglepték kollégáinkat, megköszönve segítségünket a Szent Borbála Emlékpark létrehozásával kapcsolatban. Újra körbejárták a múzeum egész területét, gratuláltak az eddigi változásokhoz és további sok sikert kívántak, ezzel együtt szeretettel meghívtak minket Vasasra. Az első képen jól látszik, hogy az ajándékok között van egy kis dinoszaurusz lábnyomot ábrázoló emléktárgy. Így mai érdekességünk ennek a történetét fogja elmesélni.
Több alkalommal is ősmaradványokat találtak a pécsi külfejtéseknél. A gigantikus feltáró munkáknak köszönhetően nem egy esetben fedeztek fel ritka fossziliákat, őslényleleteket, vagy lenyomataikat. Az első dinoszaurusz-lábnyomokra Wein György, a Magyar Állami Földtani Intézet geológusa talált rá 1966-ban, a mecseki Pécs-Vasas kőszénbányájának alsó-jura korú rétegeiben. A felfedezésről elsőként Tasnádi Kubacska András számolt be 1967-ben az Élet és Tudomány hasábjain. 200 millió évvel ezelőtt, a Pécs és Komló közt hullámzó tengerpart mocsaras erdőiben és a partközeli édesvízi lapályokban dinoszauruszok éltek. A több ezer ősnövény maradványai tanúsítják, hogy a láperdő páfrányai, a fenyőfélék fái és cserjéi bőséges táplálékforrást jelentettek a növényevő állatok számára. A mai Magyarország területéről a 2000-es évek elejéig csak a mecseki kőszénbányákban sikerült biztosan kimutatni a dinoszauruszok előfordulását. Kordos a felfedezéseket így értékelte 1989-ben: „Az 1988-ban felfedezett, több száz dinoszaurusz-lábnyom jelenleg a világ leggazdagabb ilyen leletegyüttese”.
A Komlosaurus carbonis a Mecsek feketekőszén bányáiban és azok meddőhányóin megtalált lábnyomfosszíliáiról ismert dinoszaurusz faj. A Kordos László által 1983-ban leírt őshüllő Magyarország első dinoszaurusz leleteként ismert. A magyar paleontológus által Komlosaurus carbonis névre elkeresztelt lábnyomok tulajdonosainak egyetlen csontja sem került elő sem akkor, sem azóta.
A vasasi külfejtés területén talált dinoszaurusz lábnyom megtekinthető múzeumunkban!
Érdekességek rovatunk után most következzen egy kis múzeumi élet!
Legfontosabb feladataink közé tartozik a látogatók fogadása, amit szerencsére minden nap tudunk is gyakorolni. Az egyéni érdeklődők mellett előzetesen bejelentkezett csoportok és iskolások is gyakran választanak minket, hogy aktív kikapcsolódás közben bővítsék ismereteiket. Múlt hét pénteken a Hunyadi Mátyás Általános Iskola diákjai látogattak el hozzánk a pályaorientációs napjuk alkalmából a Helyi identitás és kohézió erősítése Oroszlányban című projekt keretében. A kisiskolások mellett a TSZC Eötvös Loránd Szakképző Iskola tanulói is a múzeumunkat választották kirándulásuk helyszínéül, kollégáink pedig nagy örömmel adják át tudásukat a fiatalabb generációknak.
A tárlatvezetések mellett folyamatosan zajlanak a munkálatok a múzeum területén. A kisvasút és a hozzá tartozó berendezések ellenőrzése, a belső, -valamint az újonnan birtokba vett területek gondozása, karbantartása is folyamatos. A faléz épületben, a gépházban, kisbányában pedig mindig adódik elvégzendő feladat.
Várunk szeretettel minden érdeklődőt! Jó szerencsét!
Oroszlányban 1937-ben indult meg a bányászkodás. Az akkora tulajdonos (MÁK RT.) nem hozott létre külön vállalatot, hanem a Tatabányai Szénbányák részeként működtette. A bányamentési munkálatokat is a Tatabányai Központi Bányamentő Állomás látta el.
Az Oroszlányi Bányák 1. o. sújtólégveszélyesek, szénporrobbanás veszély, vízbetörés és tűzveszély is fennállt. 1948-ban a XVII-es aknán bekövetkezett sújtólégrobbanás után kihelyezett bányamentő szertárt létesítettek. Az igazi fordulat 1957. január 1-től valósult meg, amikor megalakult az Oroszlányi Szénbányák Vállalat. A mentési és megelőzési feladatok elvégzésére önálló bányamentő-állomást hoztak létre a XVI-os akna területén. Nagy előrelépés volt a bányamentők életében 1961. április 1., amikor létrejött az Oroszlányi Központi Bányamentő Állomás. Itt jól felszerelt szertár és gyakorlótáró (füstkamra) is helyet kapott. A bányamentők 24-48 óra rendszerben teljesítettek szolgálatot. Az állomás önálló létszámmal (évesek) és a bányaüzemek állományába tartozó bányamentőkkel (kéthetesek) működött. A rendszer folyamatos telepítéssel az év minden napján rendelkezésre állt, bentlakásos rendszerben. Az oroszlányi bányamentők nagyban hozzájárultak a vállalat sikereihez, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy fennállása alatti években elnyerték az élüzem címet, majd a szakma kiváló brigádja címet is.
Helytálltak a mentési és megelőzési munkálatokban, de a bányász szolidaritás nevében részt vettek a tatabányai, a dorogi sújtólég-és szénporrobbanás mentési munkálataiban. A 37 áldozatot követelő Oroszlányi-Márkushegyi sújtólégrobbanás mentési feladatait példamutató állhatatossággal végezték. Fennállásának 60 éve alatt a bányamentők számtalanszor bizonyították hivatásuk iránti elkötelezettségüket.
A rendszerváltás után a bányák sorsa megpecsételődött. Több akna kimerült, vagy gazdaságtalannak nyilvánították, így a Központi Bányamentő Állomás sorsa is beteljesedett és 2004. július 1-én megszűnt. A csökkentett létszámú bányamentő szervezet a Márkushegyi aknán folytatta tevékenységét. Miután 2017. január 1-én az utolsó magyarországi mélyművelésű bánya, az Oroszlányi Márkushegyi aknaüzem is bezárt, a 60 évnyi áldozatos és eredményes munkájukat a bányamentők is befejezték.
Apró megjegyzés egy nálunk található kuriózumról. Az országban egyedülálló módon a tulajdonunkban van egy üzemképes, rendszámmal is ellátott, 1974-es GAZ66-os bányamentő autó, melyet látogatóink is szívesen megcsodálnak. A járművel Bányásznapkor, különböző rendezvényeken is megjelenünk, de a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatnál is bemutattuk már.
Lazók Emilről 17 éves korában vájártanulóként készült egy szobor, mely előbb az oroszlányi XVI. akna előtt állt, majd átkerült mai helyére, az egykori XX. aknánál kialakított Oroszlányi Bányászati Múzeumba. 1955. márciusában jött az ötlet, hogy bányásznapra készüljön egy szobor. Krizsán Attila szobrászművészt bízták meg azzal a feladattal, hogy készítsen egy álló bányász szobrot, melyet a XVI-os akna kijáratánál akartak elhelyezni. 6 bányamérő segéd közül Lazók Emilt választották ki, hogy álljon modellt a műhöz. Hiába szekálták társai, ő élvezte a közös munkát, mely több, mint 1 hónapig tartott. Kaptak egy műhelyt, ahol dolgozhattak. Összeállítottak egy csővázat, Emil pedig egy dobogóra állt, majd kezdődhetett a munka. Először teljes bányászöltözetben tervezték a szobrot, végül kabát nélkül készült el, fejtőkalapáccsal és bőr kobakkal.
Lazók Emil Franciaországban született, édesapja ott volt toborzó, onnan költöztek haza 4 testvérével. Eredetileg tervezték a visszaköltözést Franciaországba, de végül itt maradtak Magyarországon. Elmondása szerint ő egyáltalán nem bánta meg a döntést, hiszen mint mesélte, remek élete volt és van is. 1952-ben kezdett dolgozni, 1954-ben pedig első oroszlányiként bekerült a focista nagycsapatba. Összesen 21 évig focizott, amire a mai napig boldogan és büszkén emlékszik vissza.
49 év és 100 nap… ennyi időt dolgozott egy helyen, az Oroszlányi Szénbányáknál. A XX-as aknától ment nyugdíjba, ahol bányamentőként tevékenykedett 17 év 7 hónapig. A bányászat a mai napig fontos része az életének, szép és különleges időszakként emlékszik vissza az ott töltött évekre. A múzeum területén kiállított, róla mintázott szobrot pedig folyamatosan gondozza. Letisztítja, lefesti, de volt már arra is példa, hogy kreativitásával és ügyességével ő maga javította ki a szobor letörött kezét.
A képen pedig Lazók Emil… és Lazók Emil 17 évesen.
Az Oroszlányi Bányászati Múzeum honlapjának szerkesztősége (www.banyaszatimuzeum.hu) a felhasználók személyes adatait a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáró szoló 1992. évi LXIII és az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1998. évi VI. törvényben valamint az adatvédelmi biztos által kiadott állásfoglalásokban meghatározottak szerint kezeli, figyelembe véve az Online Privacy Alliance (Hálózati Adatvédelmi Szövetség) ajánlásait is.
Személyes adat az az adat: amely bármely meghatározott természetes személlyel ( a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható, az adatból levonható az érintettre vonatkozó következtetés.
A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Felhasználói személyes adat nem képződhet honlap látogatásával összefüggésben, csak akkor, amikor a felhasználó a szerkesztőséggel történő kapcsolatba lépés céljából bizonyos adatait (név, cím, e-mail cím) megadja. A felhasználó böngészőjén keresztül annak winchesterére kerülhet azonban egy információs file, az úgynevezett „cookie” vagy „süti”, ami egyértelműen azonosítja a felhasználót a következő látogatás alkalmával és nyomon követhetővé teszi a böngészését a honlapon, de semmilyen személyes adatot a látogatóról nem tárol. Ezt az információs fájlt a felhasználó a böngészője segítségével bármikor eltávolíthatja.
Amennyiben Ön kérdést kíván feltenni, vagy véleményét, észrevételeit szeretné megosztani a szerkesztőséggel, azt a következő címekre kattintva teheti meg: info@banyaszatimuzeum.hu
A honlap információi felhasználhatók a forrás megjelölésével.
A honlap eredeti tartalma, illetve oldalainak bármilyen alkotóeleme (szöveg, kép, hang, videó) szerzői jogvédelem alá esik, csak előzetes írásbeli engedéllyel használható fel. Nem kell engedély az idézéshez. Az idézésnek azonban meg kell felelnie a vonatkozó törvények paragrafusainak. Idézés esetén – forrás megjelöléssel – kérünk rámutatni (link elhelyezése) a honlapunk megfelelő oldalára. A honlap tulajdonosának engedélye nélkül az oldalak bármely alkotóeleme (együtt és külön-külön is) online, vagy nyomtatott reprodukálása nyilvános közzététel céljából tilos. Előzetes írásos engedély nélkül a honlap tartalmi elemei nem helyezhetők el sem nyilvános, sem zárt adatbázisban. A honlap tartalmi és formai alkotórészei közlési engedély esetén sem változtathatók meg és nem használhatók fel a honlap tartalmától eltérő célra.
A honlap tartalmának szerzői joga a honlap tulajdonosát illeti meg, kivéve abban az esetben, ha a konkrét dokumentumban más forrás van feltüntetve, illetve a szerzői joggal kapcsolatban egyéb közlés történik – akkor annak megfelelően kell eljárni.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a fentiekben részletezett feltételektől eltérő vagy azokat sértő használat szerzői jogi, polgári jogi és büntetőjogi következményekkel járhat.
E honlap szolgáltatásról szóló referenciák (linkek) elhelyezhetők más online szolgáltatásokban. A honlap tulajdonosa fenntartja magának a jogot, hogy a méltatlan környezetbe helyezett kapcsolódás ellen kifogást emeljen, és annak megszüntetését kezdeményezze. A kapcsolódás elhelyezésről az alábbi címen kérünk bejelentést: info@banyaszatimuzeum.hu
A honlap anyagainak felhasználásával kapcsolatban további információt kaphat ugyanezen a címen, ahol a felhasználás kívánt módozatát írja le.
A honlap tulajdonosa fenntartja a jogot, hogy honlapját bármikor módosítsa, vagy átdolgozza, illetve elérhetőségét korlátozza, megszüntesse. A honlap tulajdonosa nem garantálja a weboldalalhoz való hozzáférés folyamatosságát, illetve hibamentességét. A honlap tulajdonosa kizárja felelősségét a honlapon található linkkel kapcsolt honlapok tartalmáért, illetve megbízhatóságáért. A honlap tulajdonosa nem vállal semmilyen felelősséget az ezen a kiszolgálón megjelentetett oldalakon található információk, grafikák, ábrák, képek, illetve szoftver bármilyen célra való alkalmasságát illetően. Minden dokumentumot, grafikát, ábrát, képet a “jelen állapotában”, minden szavatosság nélkül helyezünk el, és azok előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak.
A honlap tulajdonosa nem vállal felelősséget semmilyen közvetlen, közvetett, véletlen, különleges vagy bármilyen más kárért (korlátozás nélkül beleértve az elmaradt hasznot, az üzletmenet megszakadásával vagy az üzleti információ elvesztésével és adatvesztéssel kapcsolatos károkat).
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez. Ezek olyan sütik, amelyek nélkül a weboldal nélkülözhetetlen szolgáltatásai nem lennének képesek megfelelően működni.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
Funkcionális sütik
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
