2022. szeptember 20. | fejlesztés, hírek
Szeptember 2-án, az Oroszlányi Bányászati Múzeum ünnepélyes átadásával vette kezdetét a 72. Bányász- és 30. Villamos Napok rendezvénysorozat városunkban.
A majki kiállítóhelyen a múzeumi funkciók fejlesztése mellett helytörténeti jelentőségű dokumentumok, tárlati anyagok prezentálása is megvalósult, rendezvényépület és rendezvénytér, és az ezeket kiszolgálni képes infrastruktúra kialakítása is megtörtént.
Az Oroszlányi Bányász Koncert Fesztivál Fúvószenekar nyitánya után elsőként Németh Gábor, az Oroszlányi Ingatlankezelő és Hasznosító Zrt. vezérigazgatója szólalt fel: „Ez egy olyan környezet, amit nem szabad nagyon átalakítani, túlépíteni. Úgy próbáltuk a fejlesztéseket megvalósítani, hogy az egykori XX-as bányaüzem falai, megmaradt tárgyi eszközei közé próbáltuk „becsempészni” a XXI. századnak megfelelő részeket. Ezért is egyedi ez a hely. Legfontosabb szempontunk a hagyományőrzés. Régen élő volt ez a hely, és mi azon vagyunk, hogy újból élő legyen”.
„A múzeum fejlesztésének megvalósítása már 2007 óta tervben volt, akkor még a korábbi üzemeltető, a Központi Bányászati Múzeum Alapítvány tervei alapján. A 2008-as gazdasági válság miatt a fejlesztés meghiúsult, ezt követően a város több elképzelést is kidolgozott. 2017-ben, TOP-os pályázat keretében a „Majk és a Vértes turisztikai tevékenységeinek összehangolása az Oroszlányi Bányászati Múzeum komplex fejlesztésével” elnevezésű projekt részesült támogatásban. A projekt eredetileg tervezett 500 millió forintos összköltségét mintegy 140 millió forinttal növelte meg Magyarország Kormánya annak érdekében, hogy a fejlesztés a hosszas közbeszerzési, kiválasztási eljárásokat követően megvalósulhasson”- emelte ki ünnepi beszédében Lazók Zoltán polgármester.
Popovics György, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat elnöke a következő gondolatokat fejtette ki:„Itt egy olyan fejlesztés valósult meg, amire nem csak Oroszlány, hanem a megye és az egész térség büszke lehet. A komplex fejlesztésnek köszönhetően a közelmúlt emlékeit, értékeit is meg tudjuk őrizni. A szén mindig nagyon fontos energiaforrás volt. Nekünk kötelességünk emlékezni azokra az emberekre és tevékenységükre, amely Magyarország energiatermelését és fejlődését lehetővé tette”.
Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő ünnepi szónoklatában hozzáfűzte:” Nagy dolog, hogy 640 millió forintos támogatásból Oroszlány egy ilyen létesítmény átadását tudja ünnepelni, úgy, hogy a városvezetők reményei szerint ez a kiállítóhely nem csupán a turisztikai miatt fontos, hanem a bányászhagyományok megőrzése okán a Bányásznapi rendezvényeket is itt kívánja megrendezni a jövőben. Méltó helyen, méltó megemlékezés azoknak a bányászoknak, akiknek munkájával Oroszlány felépülhetett”.
Az avató ünnepség a nemzeti szalag átvágásával zárult.
Forrás: oroszlany.hu
2022. augusztus 26.
A 72. Bányász- és 30. Villamos Napok programjai Oroszlányban
2022. szeptember 2-4.
2022. szeptember 2. péntek
10.00 óra Az Oroszlányi Bányászati Múzeum átadása Majkon
Helyszín: Bányászati Múzeum /Oroszlány, Majk puszta 1./
17.00 óra Kiállítás megnyitó – Kincs, ami van – válogatás a Komárom-Esztergom Megyei Értéktárból
Megnyitó beszédet mond Popovics György, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke.
A kiállítást megnyitja Czunyiné dr. Bertalan Judit, országgyűlési képviselő és Dr. Magyari József, elnök-vezérigazgató.
Köszöntőt mond Lazók Zoltán, polgármester.
Helyszín: BKKR-Szabad-Tér Galéria
17.30 óra Koszorúzás a “Bányászok” szobornál
Közreműködik: Kaszás József, és az Oroszlányi Bányász Koncert Fesztivál Fúvószenekar.
Helyszín: Szent Borbála tér
18.00 óra Kiállításmegnyitó Mészáros Attila vágsellyei fotóművész fényképeiből.
Mozaik – 12 év képeinek válogatása.
Megnyitja: Győrög László, a galántai fotóklub elnöke.
Helyszín: KFMKK – kiállítóterem
19.30 óra Vad Fruttik koncert
Helyszín: KFMKK – szabadtéri színpad
21.00 óra Mécseses felvonulás a Szent Borbála térről indulva.
szeptember 3. szombat
Helyszín: Bányászati Múzeum
9.00 óra IX. Oroszlányi Csilletoló Verseny
10.00 óra XI. Majki bányászok és bányamentők találkozója
14.00 óra Koszorúzás a “Bányászhősök falánál”
15.00 óra Fúvószenekari koncertek
17.30 óra Shirley koncert
18.30 óra Dívák koncert
(Détár Enikő, Fésűs Nelly, Ladinek Judit)
20.00 óra KFT koncert
szeptember 4. vasárnap
Az Oroszlányi Bányász Koncert Fesztivál Fúvószenekar reggeli ébresztője Oroszlány különböző pontjain.
Helyszín: Bányászati Múzeum
9.00 óra VIII. Bányász ételek főzőversenye
(eredményhirdetés 13.00 órakor)
9.00 óra Szentmise, melyet Spányi Antal püspök úr celebrál
10.00 óra Gospel kórus hangversenye
10.00 óra “Kerékpározz egy bringáért”
Bányásznapi tekerés a Tekergőkkel
BÁNYÁSZ CSALÁDI NAP
Helyszín: Bányászati Múzeum
13.00 óra “Mi Muzsikus lelkek!” – Népszerű magyar dalok és slágerek a KaDarka Társulat előadásában
14.15 óra Silhouette balett bemutatója
14.45 óra Aforce1 TSE bemutatója
15.15 óra Street Generation extreme sport bemutató
16.30 óra Kalap Jakab koncert – zenés gyermekműsor bábokkal
17.20 óra Showder Klub – TraBarna előadása
18.00 óra Díjátadó
(Tekergők kerékpárversenyének eredményhirdetése. Fődíj egy kerékpár)
18.15 óra Kis Grófo koncert
19.00 óra Vastag Csaba koncert
20.00 óra Dj. Bóli – Retro party
A Bányászati Múzeumba való oda- és visszajutást DOTTO vonat és busz segíti.
2022. augusztus 11. | érdekességek, hírek
A héten is folytatjuk Érdekességek rovatunkat. Az előző héthez hasonlóan, ismét a Márkushegyi naplóból szemezgettünk. A következő sorokban az 1982. augusztusi bejegyzést olvashatják. Jó szerencsét!
„A mérnökök nem nyughatnak…
Akik eddig Márkushegyen jártak és a szénbányászatot jól ismerik, mind elismerően szóltak arról a fejlett technikáról, technológiáról, amellyel ez az üzem dolgozik. A vállalat és a bányaüzem vezetői mégsem elégedettek. A feltárás és a tömegtermelés során számos probléma nehezítette a munkát. A mérnökök tehát nem nyughatnak: mind technikát, mind az eljárást fejleszteniük kell.
Gál Domonkos tervezési és fejlesztési mérnököt a műszaki fejlesztésről faggattam. Dokumentációt szed elő, térképen mutatja be: hol, milyen gondok várnak megoldásra.
A gépi jövesztés aránya a 90%-ot is meghaladja Márkushegyen. Csakhogy előfordulnak olyan kőzetviszonyok, amikor a gép tehetetlenné válik. A hagyományos fúró-robbantó eljárás pedig túl lassú. – Azt akarjuk elérni, hogy a nagyon kemény kőzetben is legalább 100-120 métert haladjanak havonta a vágathajtók. A beruházás befejezése a határidőre ily módon biztosított.
Gál Domonkos elmondta, hogy kiválasztották már azokat a gépeket, amelyekkel a fúró-robbantó eljárás termelékenységét legalább megkétszerezik. Úgy vélik, hogy a SECOMA fúrókocsival és az EIMCO rakodógéppel elérhető a 120 méteres kihajtási sebesség. Figyelemre méltó, hogy SECOMA kőzetcsavarozógépet is vásárolnak. Ezzel biztonságossá és gyorssá válik a kőzetcsavarok behelyezése.
Az Oroszlányi Szénbányák a biztonsági technológia fejlesztésében úttörő szerepet vállalt. Erről a jövőben sem mondanak le. A feltáró vágatokban, ahol kemény kőzetben haladnak kőzetcsavarozást alkalmaznak. Ennek tizenöt éves hagyománya van. A műszaki fejlesztők azt akarják elérni, hogy a homloknál végezhessék el a kőzetcsavarozást a gyorsan kötő ragasztóval.
A fejtéselőkészítő vágat biztosításának és a biztosítás visszarablásának technológiája is korszerűsítésre szorul. Ezen is dolgoznak. Jelenleg a telepített létszám 60%-át a vágatok biztosítása köti le. Ez túlságosan költséges „mulatság”, amit feltétlenül meg kell változtatni, ki kell iktatni.”
2022. augusztus 2. | érdekességek, hírek
Érdekességek rovatunk folytatásában visszatérünk a Márkushegyi naplóhoz. A következő sorokban az 1979. augusztus 2-i bejegyzést olvashatjuk. Jó szerencsét!
„Jobb a klíma…
Reggel nyolc óra, Márkushegy. A feltárók porlepte 17-es csapata autóbuszra várakozik, indulnának a fürdőbe az éjszakai műszak után. Arcukon fáradtság, de jókedvűek. Távolabb lakatosok dolgoznak. Gépkocsi érkezik anyaggal rakottan.
Sárkány Attila, a bányaépítési üzem főmérnöke térképet terít az asztalra. Azon mutatja mit végeztek az elmúlt hetekben.
Sok munkát adott a föld alatti főszellőztető beszerelése, üzembe állítása. Végre túl vannak e munka nehezén a föld alatti főszellőztető működik. Megfordították vele a levegőáramlást az épülő bányában. – Nagy szükség volt az új főszellőztetőre – vélekedik a főmérnök. – A külszíni szellőztető már képtelen volt elegendő levegőt szolgáltatni. Mióta üzembe állítottuk az új gépet, érezhetően jobb a klíma odabent, megfelelőbb a munkahelyek szellőztetése.
Nem kis izgalommal várták Márkushegyen a Bányaműszaki Felügyelőség első komplex ellenőrzését. A tapasztalatokról is tájékoztat a főmérnök. – Az ellenőrök felhívták a figyelmünket a por lekötésére. A nagy teljesítményű jövesztőgépeknél és az átadó állomásoknál nagy a por. A könnyen jöveszthető márga erősen porzik. A vállalat segítségére van szükségünk ahhoz, hogy megfelelő porlekötési eljárást alkalmazzunk. Addig kötelezővé tesszük a porálarc viselését, az átadó állomásokat pedig beburkoltuk. Megvizsgáltatjuk a kőzetet, tudni akarjuk, nincs-e szilikózisveszély.
Átállások, munkahelyváltások, kisebb üzemzavarok jellemezték az elmúlt hónapot Márkushegyen. Ennek ellenére mintegy 20 százalékkal túlteljesítették tervüket. A főmérnök a TH-ívek hiányát nehezményezi: Áthidaló megoldást kell alkalmazniuk, a 21 kg/fm súlyú TH helyett 25 kg-ost kell beépíteniük. Ez duplán rossz az üzemnek. Egyrészt nehezíti a munkát, másrészt többletköltséget okoz. Célszerű volna, ha az illetékesek mielőbb elegendő készletet szereznének be, a tervek szerinti 21 kg-os TH-ból.”
2022. július 7. | érdekességek, hírek
Érdekességek rovatunk most következő részében ismét egy könyv elolvasására invitáljuk kedves látogatóinkat, követőinket! A regény a bányászattal foglalkozik, a történet a Mecseki Szénbányák felszámolásához köthető, pontosabban annak végkifejletéhez, az utolsó létező széntermelő bányaüzem, a Zobák-akna bezárásához.
A Szénporos élet című mű egy hiteles és izgalmas korlenyomat, melyet Magyar Zsolt, a szerző tisztelettel ajánl bányászoknak, azok féltő családtagjainak és minden bányászat iránt érdeklődőnek.
A könyv megvásárolható múzeumunkban, valamint a szeptember 3-ai könyvbemutatón is.
Ide kattintva pedig letölthető!
2022. június 17. | hírek
Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület szakmai kiállítóhelyeink és múzeumaink munkájának elismeréseként Az év bányászati-kohászati múzeuma elismerő cím adományozásáról döntött. A cím két kategóriában kerül adományozásra:
– egy szakmai zsűri által megítélt cím és
– egy közönségdíj.
A kitüntető címek átadására minden évben a Múzeumi Világnaphoz a 2023. évi múzeumi világnaphoz (május 18.) közel eső szombati napon kerül sor. A közönségdíjra bárki szavazhat az alábbi internetes címen a facebookra történő belépést követően:
https://www.facebook.com/groups/367469121901183
(„Év bányászati-kohászati múzeuma” nyilvános facebook-csoport)
Kérjük kedves Látogatóinkat, hogy amennyiben intézményünk, a kiállításai, programjai, az itt szerzett élmények elnyerték tetszését, adja le szavazatát a fenti címen. Felhívjuk a figyelmet, hogy az OMBKE vonatkozó határozata szerint minden látogató csak egy szavazatot adhat le. Szavazni 2022. június 15-től 2023. május 7. vasárnap éjfélig lehet. Az akcióban való részvételét és szavazatát előre is köszönjük.
2022. június 14. | érdekességek, hírek
Péch Antal (Nagyvárad, 1822. június 14. – Selmecbánya, 1895. szeptember 18.) bányamérnök, az MTA tagja. A Bányászati és Kohászati Lapok megalapítója, első kiadója és szerkesztője.
1838-ban a selmecbányai Bányászati Akadémiára érkezett, ahol a bányász szakot szorgalmas tanulás után ösztöndíjat elérve, kitűnőre minősített végbizonyítvánnyal 1842-ben fejezte be. Az Akadémia elvégzése után kincstári szolgálatba lépett. A császári-királyi bányászati kamarában 1842. június 28-án gyakornokká nevezték ki. A hivatali esküt október 6-án tette le és zúzóművekben foglalkoztatták. 1844-ben a selmecbányai Cristina akna és a Gedeon táró vezetésével bízták meg. Még ebben az évben irányítását a Hoffer táróra is kiterjesztették. 1846 évben áthelyezték a Szász-érchegységbe Joachimsthalba (ma: Jahimov), ahol új zúzóművek építését vezette. 1847-ben a királyi kamara bányatisztté nevezte ki és Körmöcbányára (Kremnica) helyezték át. 1848 évben a Pénzügyminisztériumba a bányászati osztályra fogalmazónak osztották be. 1849-ben a magyar kormány utasítására (hazafias hűségének tanújelét adva) élete kockáztatásával Debrecenbe szállíttatta át a körmöcbányai pénzverő gépeit, berendezéseit és készleteit.
1867-ben saját anyagi erejére támaszkodva megalapította a Bányászati és Kohászati Lapok című folyóiratot és három évig kiadója is volt Pesten. Ezzel megteremtette az első rendszeresen megjelenő bányászati tudományos kiadványt. A lapban aktuális, a bányászattal és kohászattal foglalkozó hazai és a külföld eseményeivel foglalkozó hírek jelentek meg, ismertették a hazai és külföldi találmányokat, új eljárásokat. A lap kiadását 1871-ben a Selmeci Magyar Királyi Bányász- és Erdész Akadémia vette át. Tudományos irodalmat megteremtő munkásságáért és egyéni tudományos kutatásáért, ami a földkéreg mozgásainak megfigyelésére (geomechanika) irányult a Magyar Tudományos Akadémia 1879-ben levelező tagjává választotta. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alapító és tiszteletbeli tagja volt. A Pallas nagylexikon bányászati rovatának szerkesztője és megírója volt. 1894-ben javaslatára vezették be a Jó szerencsét köszöntést a bányászatban és kohászatban.
2022. június 10. | érdekességek, hírek
Csütörtökön reggel egy GANZ felsővezetékes bányamozdonyért indultak kollégáink. A mozdonyt Jagarics Ferenc adományozta múzeumunknak, aki egykor az oroszlányi vájáriskola tanulója volt, valamint bányabeli gyakorlatait is a volt XX-as aknán töltötte, ami a jelenlegi múzeum területe.
Köszönjük az újabb érdekes eszközt, látogatóink is hálásak lesznek érte!
2022. június 8. | hírek
Májusban is több, mint 1000 látogató jött el hozzánk megtekinteni múzeumunkat. Köszönjük a bizalmat!
A vendégkönyv pedig jó visszajelzés számunkra, hiszen ötleteket, kritikákat, és sok-sok pozitív megerősítést is kapunk, azzal kapcsolatban is, hogy van értelme a befektetett munkának. A múzeum dolgozóinak elhivatottságát, szakmaszeretetét, az ebből adódó magas szintű tárlatvezetést is igazolják a vendégkönyvben található köszönetnyilvánítások.
„Szuper jó volt minden! Ez nem csak egy múzeum, ez több! A gyerekeknek főleg! Mindent kipróbálhatnak, megfoghatnak! Laza, kötetlen! Biztos pár év múlva visszatérünk! Köszönjük!”
2022. május 4. | érdekességek, hírek
Érdekességek rovatunk most következő részében Kardics István: Oroszlány, a 60 éves bányaváros és az Oroszlányi Szénbányászat rövid története című, 2014-ben kiadott könyvét osztjuk meg olvasóinkkal. A teljes dokumentum az ide kattintva megtekinthető és letölthető.
Kardics István 1996-ban végzett a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karának bányaművelő szakán. Bányamérnöki pályafutásának első tíz évében a kőbányászatban és a földtani kutatásban dolgozott. 1976-ban tért vissza Oroszlányba, ahol egyetemi tanulmánya előtt egy évig fizikai munkás volt a XIX. Bányaüzemben. 1997-től a XXIII. Bányaüzem, 1980-tól a XX. Bányaüzem döntés-előkészítője lett. 1984-ben került a Márkushegyi Bányaüzembe, ahol nyugdíjba vonulásáig, 2002 decemberéig tervezési főmérnökként tevékenykedett.
E könyv a 75 éves oroszlányi szénbányászat dicséretére a Bányászati Lapok részére készülő cikként indult, de a bányászat méltatása 15 gépelt oldalra nem fért el. Az újra és újra felbukkanó forrásanyagok a bányász ipartörténet mind részletesebb leírását tették lehetővé. Az oroszlányi szénbányászat szorosan kapcsolódik az Oroszlányi Hőerőmű létrehozásához és működéséhez. Később a bánya-erőmű integráció eredményeként a két cég egybeolvadt. Az Oroszlányi Hőerőmű története a könyvben külön fejezetként jelenik meg.
Az Oroszlány városáról írott fejezet aktualitását a várossá nyilvánítás 60. évfordulója adja. A város – létrejötte, felépülése a szénbányászat és az energetikai ipar egyik „mellékterméke” – otthont és munkát adott több ezer helybeli és betelepülő családnak. és a szénbányászat egymást fejlesztő-erősítő tényező volt az 1980-as évek végéig. A rendszerváltozás után a város iparszerkezetének átalakulása, az Ipari Park létrehozása és az ipari üzemek letelepedése új távlatokat jelent az itt élőknek.
A könyv utolsó fejezete a Márkushegyi Bányaüzem történetét, tündöklését és „bukását” mutatja be.
