Oroszlányi szénbányászat

Oroszlányi szénbányászat

1891. július 9-én, Budapesten egy pénzcsoport 400.000Ft alaptőkével megalakította a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulatot (MÁK Rt.). Tagjai a javuló szénpiaci helyzet miatt megvásárolták a szénkutatási és szénkiaknázási jogot a vértessomlói bányászat területén. Ezt követően alakult ki a tatabányai szénbányászat. A kutatásokat a tatabányai medencén kívül is folytatták, hogy a szénterületeket bővítsék. Így került sor 1915-ben az oroszlányi medencében az első kutatófúrásokra. Ezek eleinte eredménytelennek bizonyultak, majd 1930-ban harántolták első ízben az oroszlányi medencében a 2m vastag, jó minőségű felső telepet.

Az 1929-ben kezdődött világgazdasági válság a MÁK Rt. keretén belül működő szénbányászat fejlődését rendkívül visszavette. Ennek ellenére az itteni kedvező települési viszonyok arra ösztönözték a társaságot, hogy Oroszlány gazdaközösségével ásványszénkutatási és szénkiaknázási szerződést kössön. A gazdákkal kötött, 50 évre szóló szerződést 1930. január 16-án Vida Jenő elnök-vezérigazgató írta alá, és az ettől a naptól lépett érvénybe.
A szerződéskötések után megélénkült a kutatófúrási tevékenység Oroszlány határában. 1937. június 1-jén meg is kezdték Oroszlányban az első akna mélyítési munkáit, július 23-án pedig az aknában is elérték a korábban átfúrt, 3m vastag széntelepet.
A II. világháború során kialakult, fokozott szénínség kielégítését szolgálta az az intézkedés, hogy az oroszlányi medencében további bányanyitásokat foganatosítsanak. A tatabányai számozási sorrendet folytatva, XVI-os bányaüzem építési munkáit 1940. január 14-én kezdték meg.

Bányaüzemek története

Bányaüzemek története

Érdekességek rovatunk következő részeiben a bányaüzemek történetét és az aknák kialakítását fogjuk bemutatni.

XVII-es akna építése
A bányaépítés előkészítő munkáit már 1942. szeptemberében megkezdték, hogy a háborús konjunktúra miatt megnövekedett szénigényeknek eleget tegyenek. 1943. januárjában megindították a lejtős akna mélyítését, azonban 100 méter kihajtása után – 1943. tavaszán – a mélyítési munkákat leállították. A sorozatos katonai behívások miatt ugyanis a munkahelyre telepíthető vájárok száma erősen csökkent. A megmaradt létszámot elvitték, a XVIII-as munkahely víz alá került és csak 1945. novemberében tudták a mélyítést folytatni. 1947. márciusában a függőleges akna mélyítését is megkezdték, a két akna közötti összeköttetést pedig 1947. novemberében tudták csak megteremteni. Szállítási rendszere 1948. tavaszán indult meg.

A XVIII-as bányaüzem kialakítása
A termelés növelése érdekében további bányanyitásokra volt szükség. Kézenfekvő megoldásnak kínálkozott a már korábban megépített oroszlányi I. számú aknának önálló üzemmé való fejlesztése. 1943. májusától a XVI-os akna felől megközelítve, megkezdték az ehhez az üzemhez készítendő lejtős akna kihajtását, az eddigiekhez képest szokatlan módon, alulról felfelé haladva. A 20° emelkedésű, 222 méter hosszú lejtős aknával 1944. áprilisában értek a külszínre. Időközben megépült a középállomástól a lejtős aknáig a függő kötélpálya és az aknarakodóig a függő sínpálya. 1944 közepétől az oroszlányi I. számú akna a tatabányai számozási sorrend szerinti XVIII-as néven üzemelt, önálló szállítási rendszerrel, de a XVI-os akna szerves részeként, csak 1949. január 1-jétől működött önálló üzemként.

Hazai úti célok kiadvány

Hazai úti célok kiadvány

A Hazai úti célok turisztikai könyvsorozat hatodik kötete a Különleges múzeumok és gyűjtemények Magyarországon 2. című, 52 olyan múzeumot és gyűjteményt mutat be, amelyből csupán egy, esetleg néhány található az országban.

Ebben a kiadványban jelent meg az Oroszlányi Bányászati Múzeum is, melynek példányai már nálunk vannak. Amint nyithatunk, megtekinthető és megvásárolható lesz a könyv.

Addig is egy kis ízelítő:
A könyvben található anyag tematikai szempontból rendkívül sokszínű, ugyanakkor egyfajta tematikus arányosság is érvényesül, ezért a műszaki, közlekedési, természettudományos, történelmi, gasztronómiai, néprajzi, humán vagy művészeti érdeklődésű olvasó/kiránduló/utazó/nyaraló honfitársunk egyaránt talál a maga számára érdekes, megtekintésre érdemes kollekciót a könyvben. Földrajzi elhelyezkedés szempontjából arra törekedett a kiadó, hogy az ország minden területéről beválogasson anyagot, ezzel is felmutatva, hogy hazánkban igencsak változatos a gyűjteményi paletta.

 

Folyamatos munka

Folyamatos munka

A faléz épületben megtörtént a radiátorok cseréje, a fűtési rendszer kiépítése, valamint a napokban állnak neki a kazán összeszerelésének is. Emellett a régi, elavult neon világítás helyett, amit még 1974-ben építettek be, új ledvilágítás lett kialakítva. A volt kompresszorházban, ami a leendő rendezvénytér lesz, megkezdték a belső javítási munkálatokat, mint a falak javítása, a vasszerkezet festése és a vizesblokk kialakítása. A leendő kazánház és biciklitárolóra is felkerült a tetőszerkezet, emellett pedig a fogadóközponttá alakuló volt portaépületben is elkezdődött a vizesblokkok kiépítése, valamint a lépcső kialakítása.

Bányamentő „játék”

Bányamentő „játék”

Hónapok óta zajlik az interaktív tárlat és az új kiállítótér kialakítása az Oroszlányi Bányászati Múzeumban, de ez idő alatt sem állnak le a dolgozók a kreatív ötletek kitalálásával. Éppen ezért folyamatosan újabbnál újabb meglepetéssel szeretnének kedveskedni a bányászat kedvelőinek.

A 2018 augusztusában megnyitott „Szabotázs a bányaüzemben” szabadulószoba beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen nagy érdeklődés övezi a nem mindennapi csapatjátékot. Az új terv is egy kimondottan bányászati jellegű, a régi közműalagutakban játszódó, bányamentős hangulatot keltő attrakció. Az új „játék” a tervek szerint egybeesne a jelenleg is zajló fejlesztés befejeztével, ami a 2021-es év végére várható. A szabadulószobához hasonlóan ez a különlegesség is a Tata és Környéke Turisztikai Egyesület és a LÜN Kft. közös tervezése.

Gyors ütemben halad

Gyors ütemben halad

3 hét alatt is rendkívül sokat haladt a bányászati múzeum fejlesztése. Elvégezték a portaépület födém betonozását, valamint a fogadórészben kialakították többek között a büférészt és a mozgáskorlátozott mosdót.

A számítások szerint december elején elkezdődhet a fogadóépület tetőszerkezetének építése, valamint a kazánház épületrészének falazása. A tervek szerint kiállítócsarnokként funkcionáló, régi kompresszorház bontási munkálatait, ablakcseréit is elvégezték, és elkezdték a tetőszerkezet bontását. A faléz épület nyílászáró cseréi és a tető szigetelése teljes mértékben elkészült, jövő héten pedig a külső szigetelést kezdik.

Skip to content