Mérnök Est

Mérnök Est

A Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara, a Komárom-Esztergom Megyei Építész Kamara, valamint a MTESZ Komárom-Esztergom Megyei Egyesület szervezésében 2022. szeptember 17-én szombaton múzeumunk adott otthont a Komárom-Esztergom Megyei Mérnök Estnek.

A találkozó jó hangulatát az Oroszlányi Bányász Koncert Fesztivál Fúvószenekar és a Kaméleon Zenekar koncertje biztosította.
Jó szerencsét!

Természetfotó kiállítás

Természetfotó kiállítás

A FotoKozma – Kül- és beltéri természetfotó kiállítások a Vértesben program keretében múzeumunk kerítését is különböző képek díszítik a szerdai naptól.

A FotoKozma célja, hogy a környékbeli 15 településen élő sok tízezer ember számára – kiállítás-sorozat és előadások formájában – egy fotográfiai kultúr-szigetet, kultúr-programsorozatot hozzon létre. A programok növelik a környék népszerűségét, és újszerű kulturális programkínálat a környékbéli lakosoknak, akik így célzottan kirándulhatnak, többszintű kapcsolódást kialakítva az ember és a természet között.

A FotoKozma 2021-ben indult 4 kiállítással 2 településen, az idei terv 12 kiállítás – 10 településen.
Az esemény szervezője a Vértes Kozma Környezetvédelmi és Kulturális Alapítvány.

Így telt a Bányásznap utolsó napja

Így telt a Bányásznap utolsó napja

A Bányász Koncert Fesztivál Fúvószenekar reggeli ébresztőjével vette kezdetét a vasárnapi program az oroszlányi Bányásznapon.

A jeles nap alkalmából délelőtt szentmisére került sor a Bányászati Múzeum színpadán, melyet Spányi Antal celebrált, majd ezután gospel hangverseny következett.

25 csapat nevezésével, szintén délelőtt vette kezdetét a múzeum területén a VIII. Bányász Ételek Főzőversenye. Az ízletes ételek a zsűrit is lenyűgözték, nehéz volt döntést hozniuk a finomabbnál finomabb főztök között. A versenyt végül a Lokálpatrióták csapata nyerte meg, második lett a Roma Önkormányzat, míg harmadik helyen a Mackó család végzett.

Az eredményhirdetés után az MVM Vértesi Erőmű Zrt. – Bányász Next Színpad szervezésében családi nap vette kezdetét. A rendezvénytéren egymást követték a kulturális szereplők. Mi muzsikus lelkek címmel népszerű magyar dalokat és slágereket adott elő a KaDarka Társulat, melyet a Silhouette Balett, az Aforce1 TSE bemutatója, valamint a Street Generation extrém sport attrakciója követett.

Kalap Jakab zenés gyermekműsorára és a Showder Klubos Trabarna előadására már zsúfolásig megtelt a helyszín. Ezután a Bányásznapi kerékpártúra eredményhirdetése következett, melyre rekordszámú, 338 nevezés érkezett. A túrát teljesítő legidősebb résztvevő, Szép Lídia, valamint a legfiatalabb bicajos, Lincmayer András emléklapot és ajándéktasakot vehetett át, majd egy női és egy férfi kerékpárt sorsoltak ki az indulók között. A szerencsés nyerteseknek – Ságiné Kincses Ágnesnek és Hermann Emőkének – Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő, Lazók Zoltán polgármester, illetve a szervező, az Oroszlányi Tekergők Kerékpáros Szakosztály nevében Torma Lajos adta át a kétkerekűt.

Az esemény három koncerttel folytatódott. Elsőként Kis Grófo, majd Vastag Csaba szórakoztatta a szépszámú közönséget, végül DJ Bóli retro partyja zárta a napot.

Forrás: oroszlany.hu

Bányásznap a Bányászati Múzeumban

Bányásznap a Bányászati Múzeumban

A bányásznapi rendezvénysorozat második napján, szombaton is tartalmas programok várták a városlakókat, ezúttal az Oroszlányi Bányászati Múzeumban.

A helyszín ideális választásnak bizonyult, a közönséget autóbusz és dottó szállította folyamatosan a rendezvényekre. Kitűnő időjárás, minden igényt kielégítő étel és italválaszték, valamint a gyerekek nagy örömére igazi vidámparki hangulat garantálta a kikapcsolódást a látogatók számára.

7 csapat részvételével délelőtt került megrendezésre a IX. Csilletoló verseny. A megmérettetésen 2 női és 5 férficsapat indult. A hölgyeknél első a CASTOROSZLÁNY(OK) , második a RAION DOJO csapata lett. A férfiak mezőnyében – a vándorkupát elnyerve – a CASTORMAN győzött, második helyen Vágsellye, míg a harmadik helyen Konskie csapata végzett.

Ezt követően Dr. File Beáta jegyző védnöksége mellett vette kezdetét a XI. Majki bányászok és bányamentők találkozója, melynek keretében koszorúzásra is sor került a “Bányászhősök falánál”. Az eseményen Gál Domonkos főmérnök és Mike István múzeumvezető mondott megemlékező beszédet, majd az elmúlt évben elhunyt 12 egykori munkatársukra emlékeztek név szerint a XX-as bányaüzem volt dolgozóinak emlékoszlopánál.

A programsorozat fúvószenekari koncertekkel folytatódott, melyen az Oroszlányi Bányász Koncert Fesztivál Fúvószenekar mellett a Várpalotai Bányász Fúvószenekar is színpadra lépett. Az esemény szünetében a Cirill Táncstúdió szórakoztatta a közönséget, majd a két testvérváros – Konskie és Vágsellye -, illetve a francia partnertelepülés, Yerres delegációját köszöntötte Lazók Zoltán polgármester.

A későbbiekben a könnyűzene kapott főszerepet, hiszen három koncert követte egymást. Elsőként a Shirley rock együttes csapott a húrok közé, majd lágyabb dallamok érkeztek. A három kiváló színésznő – Détár Enikő, Fésüs Nelli, Ladinek Judit – nevével fémjelzett Dívák világhírű slágereket, és közkedvelt magyar dalokat énekeltek óriási sikerrel.

A nap zárásaként hatalmas érdeklődés mellett a KFT zenekar adott másfél órás, fergeteges koncertet.

Forrás: oroszlany.hu

Múzeum átadó

Múzeum átadó

Szeptember 2-án, az Oroszlányi Bányászati Múzeum ünnepélyes átadásával vette kezdetét a 72. Bányász- és 30. Villamos Napok rendezvénysorozat városunkban.

A majki kiállítóhelyen a múzeumi funkciók fejlesztése mellett helytörténeti jelentőségű dokumentumok, tárlati anyagok prezentálása is megvalósult, rendezvényépület és rendezvénytér, és az ezeket kiszolgálni képes infrastruktúra kialakítása is megtörtént.

Az Oroszlányi Bányász Koncert Fesztivál Fúvószenekar nyitánya után elsőként Németh Gábor, az Oroszlányi Ingatlankezelő és Hasznosító Zrt. vezérigazgatója szólalt fel: „Ez egy olyan környezet, amit nem szabad nagyon átalakítani, túlépíteni. Úgy próbáltuk a fejlesztéseket megvalósítani, hogy az egykori XX-as bányaüzem falai, megmaradt tárgyi eszközei közé próbáltuk „becsempészni” a XXI. századnak megfelelő részeket. Ezért is egyedi ez a hely. Legfontosabb szempontunk a hagyományőrzés. Régen élő volt ez a hely, és mi azon vagyunk, hogy újból élő legyen”.

„A múzeum fejlesztésének megvalósítása már 2007 óta tervben volt, akkor még a korábbi üzemeltető, a Központi Bányászati Múzeum Alapítvány tervei alapján. A 2008-as gazdasági válság miatt a fejlesztés meghiúsult, ezt követően a város több elképzelést is kidolgozott. 2017-ben, TOP-os pályázat keretében a „Majk és a Vértes turisztikai tevékenységeinek összehangolása az Oroszlányi Bányászati Múzeum komplex fejlesztésével” elnevezésű projekt részesült támogatásban. A projekt eredetileg tervezett 500 millió forintos összköltségét mintegy 140 millió forinttal növelte meg Magyarország Kormánya annak érdekében, hogy a fejlesztés a hosszas közbeszerzési, kiválasztási eljárásokat követően megvalósulhasson”- emelte ki ünnepi beszédében Lazók Zoltán polgármester.

Popovics György, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat elnöke a következő gondolatokat fejtette ki:„Itt egy olyan fejlesztés valósult meg, amire nem csak Oroszlány, hanem a megye és az egész térség büszke lehet. A komplex fejlesztésnek köszönhetően a közelmúlt emlékeit, értékeit is meg tudjuk őrizni. A szén mindig nagyon fontos energiaforrás volt. Nekünk kötelességünk emlékezni azokra az emberekre és tevékenységükre, amely Magyarország energiatermelését és fejlődését lehetővé tette”.

Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő ünnepi szónoklatában hozzáfűzte:” Nagy dolog, hogy 640 millió forintos támogatásból Oroszlány egy ilyen létesítmény átadását tudja ünnepelni, úgy, hogy a városvezetők reményei szerint ez a kiállítóhely nem csupán a turisztikai miatt fontos, hanem a bányászhagyományok megőrzése okán a Bányásznapi rendezvényeket is itt kívánja megrendezni a jövőben. Méltó helyen, méltó megemlékezés azoknak a bányászoknak, akiknek munkájával Oroszlány felépülhetett”.

Az avató ünnepség a nemzeti szalag átvágásával zárult.

Forrás: oroszlany.hu

A mérnökök nem nyughatnak…

A mérnökök nem nyughatnak…

A héten is folytatjuk Érdekességek rovatunkat. Az előző héthez hasonlóan, ismét a Márkushegyi naplóból szemezgettünk. A következő sorokban az 1982. augusztusi bejegyzést olvashatják. Jó szerencsét!

„A mérnökök nem nyughatnak…
Akik eddig Márkushegyen jártak és a szénbányászatot jól ismerik, mind elismerően szóltak arról a fejlett technikáról, technológiáról, amellyel ez az üzem dolgozik. A vállalat és a bányaüzem vezetői mégsem elégedettek. A feltárás és a tömegtermelés során számos probléma nehezítette a munkát. A mérnökök tehát nem nyughatnak: mind technikát, mind az eljárást fejleszteniük kell.

Gál Domonkos tervezési és fejlesztési mérnököt a műszaki fejlesztésről faggattam. Dokumentációt szed elő, térképen mutatja be: hol, milyen gondok várnak megoldásra.
A gépi jövesztés aránya a 90%-ot is meghaladja Márkushegyen. Csakhogy előfordulnak olyan kőzetviszonyok, amikor a gép tehetetlenné válik. A hagyományos fúró-robbantó eljárás pedig túl lassú. – Azt akarjuk elérni, hogy a nagyon kemény kőzetben is legalább 100-120 métert haladjanak havonta a vágathajtók. A beruházás befejezése a határidőre ily módon biztosított.

Gál Domonkos elmondta, hogy kiválasztották már azokat a gépeket, amelyekkel a fúró-robbantó eljárás termelékenységét legalább megkétszerezik. Úgy vélik, hogy a SECOMA fúrókocsival és az EIMCO rakodógéppel elérhető a 120 méteres kihajtási sebesség. Figyelemre méltó, hogy SECOMA kőzetcsavarozógépet is vásárolnak. Ezzel biztonságossá és gyorssá válik a kőzetcsavarok behelyezése.
Az Oroszlányi Szénbányák a biztonsági technológia fejlesztésében úttörő szerepet vállalt. Erről a jövőben sem mondanak le. A feltáró vágatokban, ahol kemény kőzetben haladnak kőzetcsavarozást alkalmaznak. Ennek tizenöt éves hagyománya van. A műszaki fejlesztők azt akarják elérni, hogy a homloknál végezhessék el a kőzetcsavarozást a gyorsan kötő ragasztóval.

A fejtéselőkészítő vágat biztosításának és a biztosítás visszarablásának technológiája is korszerűsítésre szorul. Ezen is dolgoznak. Jelenleg a telepített létszám 60%-át a vágatok biztosítása köti le. Ez túlságosan költséges „mulatság”, amit feltétlenül meg kell változtatni, ki kell iktatni.”

Márkushegyi napló – Jobb a klíma

Márkushegyi napló – Jobb a klíma

Érdekességek rovatunk folytatásában visszatérünk a Márkushegyi naplóhoz. A következő sorokban az 1979. augusztus 2-i bejegyzést olvashatjuk. Jó szerencsét!

„Jobb a klíma…

Reggel nyolc óra, Márkushegy. A feltárók porlepte 17-es csapata autóbuszra várakozik, indulnának a fürdőbe az éjszakai műszak után. Arcukon fáradtság, de jókedvűek. Távolabb lakatosok dolgoznak. Gépkocsi érkezik anyaggal rakottan.

Sárkány Attila, a bányaépítési üzem főmérnöke térképet terít az asztalra. Azon mutatja mit végeztek az elmúlt hetekben.

Sok munkát adott a föld alatti főszellőztető beszerelése, üzembe állítása. Végre túl vannak e munka nehezén a föld alatti főszellőztető működik. Megfordították vele a levegőáramlást az épülő bányában. – Nagy szükség volt az új főszellőztetőre – vélekedik a főmérnök. – A külszíni szellőztető már képtelen volt elegendő levegőt szolgáltatni. Mióta üzembe állítottuk az új gépet, érezhetően jobb a klíma odabent, megfelelőbb a munkahelyek szellőztetése.

Nem kis izgalommal várták Márkushegyen a Bányaműszaki Felügyelőség első komplex ellenőrzését. A tapasztalatokról is tájékoztat a főmérnök. – Az ellenőrök felhívták a figyelmünket a por lekötésére. A nagy teljesítményű jövesztőgépeknél és az átadó állomásoknál nagy a por. A könnyen jöveszthető márga erősen porzik. A vállalat segítségére van szükségünk ahhoz, hogy megfelelő porlekötési eljárást alkalmazzunk. Addig kötelezővé tesszük a porálarc viselését, az átadó állomásokat pedig beburkoltuk. Megvizsgáltatjuk a kőzetet, tudni akarjuk, nincs-e szilikózisveszély.

Átállások, munkahelyváltások, kisebb üzemzavarok jellemezték az elmúlt hónapot Márkushegyen. Ennek ellenére mintegy 20 százalékkal túlteljesítették tervüket. A főmérnök a TH-ívek hiányát nehezményezi: Áthidaló megoldást kell alkalmazniuk, a 21 kg/fm súlyú TH helyett 25 kg-ost kell beépíteniük. Ez duplán rossz az üzemnek. Egyrészt nehezíti a munkát, másrészt többletköltséget okoz. Célszerű volna, ha az illetékesek mielőbb elegendő készletet szereznének be, a tervek szerinti 21 kg-os TH-ból.”

Magyar Zsolt: Szénporos élet

Magyar Zsolt: Szénporos élet

Érdekességek rovatunk most következő részében ismét egy könyv elolvasására invitáljuk kedves látogatóinkat, követőinket! A regény a bányászattal foglalkozik, a történet a Mecseki Szénbányák felszámolásához köthető, pontosabban annak végkifejletéhez, az utolsó létező széntermelő bányaüzem, a Zobák-akna bezárásához.

A Szénporos élet című mű egy hiteles és izgalmas korlenyomat, melyet Magyar Zsolt, a szerző tisztelettel ajánl bányászoknak, azok féltő családtagjainak és minden bányászat iránt érdeklődőnek.

A könyv megvásárolható múzeumunkban, valamint a szeptember 3-ai könyvbemutatón is.

Ide kattintva pedig letölthető!

Szavazzon ránk!

Szavazzon ránk!

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület szakmai kiállítóhelyeink és múzeumaink munkájának elismeréseként Az év bányászati-kohászati múzeuma elismerő cím adományozásáról döntött. A cím két kategóriában kerül adományozásra:
– egy szakmai zsűri által megítélt cím és
– egy közönségdíj.

A kitüntető címek átadására minden évben a Múzeumi Világnaphoz a 2023. évi múzeumi világnaphoz (május 18.) közel eső szombati napon kerül sor. A közönségdíjra bárki szavazhat az alábbi internetes címen a facebookra történő belépést követően:

https://www.facebook.com/groups/367469121901183
(„Év bányászati-kohászati múzeuma” nyilvános facebook-csoport)

Kérjük kedves Látogatóinkat, hogy amennyiben intézményünk, a kiállításai, programjai, az itt szerzett élmények elnyerték tetszését, adja le szavazatát a fenti címen. Felhívjuk a figyelmet, hogy az OMBKE vonatkozó határozata szerint minden látogató csak egy szavazatot adhat le. Szavazni 2022. június 15-től 2023. május 7. vasárnap éjfélig lehet. Az akcióban való részvételét és szavazatát előre is köszönjük.

200 éve született Péch Antal

200 éve született Péch Antal

Péch Antal (Nagyvárad, 1822. június 14. – Selmecbánya, 1895. szeptember 18.) bányamérnök, az MTA tagja. A Bányászati és Kohászati Lapok megalapítója, első kiadója és szerkesztője.

1838-ban a selmecbányai Bányászati Akadémiára érkezett, ahol a bányász szakot szorgalmas tanulás után ösztöndíjat elérve, kitűnőre minősített végbizonyítvánnyal 1842-ben fejezte be. Az Akadémia elvégzése után kincstári szolgálatba lépett. A császári-királyi bányászati kamarában 1842. június 28-án gyakornokká nevezték ki. A hivatali esküt október 6-án tette le és zúzóművekben foglalkoztatták. 1844-ben a selmecbányai Cristina akna és a Gedeon táró vezetésével bízták meg. Még ebben az évben irányítását a Hoffer táróra is kiterjesztették. 1846 évben áthelyezték a Szász-érchegységbe Joachimsthalba (ma: Jahimov), ahol új zúzóművek építését vezette. 1847-ben a királyi kamara bányatisztté nevezte ki és Körmöcbányára (Kremnica) helyezték át. 1848 évben a Pénzügyminisztériumba a bányászati osztályra fogalmazónak osztották be. 1849-ben a magyar kormány utasítására (hazafias hűségének tanújelét adva) élete kockáztatásával Debrecenbe szállíttatta át a körmöcbányai pénzverő gépeit, berendezéseit és készleteit.

1867-ben saját anyagi erejére támaszkodva megalapította a Bányászati és Kohászati Lapok című folyóiratot és három évig kiadója is volt Pesten. Ezzel megteremtette az első rendszeresen megjelenő bányászati tudományos kiadványt. A lapban aktuális, a bányászattal és kohászattal foglalkozó hazai és a külföld eseményeivel foglalkozó hírek jelentek meg, ismertették a hazai és külföldi találmányokat, új eljárásokat. A lap kiadását 1871-ben a Selmeci Magyar Királyi Bányász- és Erdész Akadémia vette át. Tudományos irodalmat megteremtő munkásságáért és egyéni tudományos kutatásáért, ami a földkéreg mozgásainak megfigyelésére (geomechanika) irányult a Magyar Tudományos Akadémia 1879-ben levelező tagjává választotta. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alapító és tiszteletbeli tagja volt. A Pallas nagylexikon bányászati rovatának szerkesztője és megírója volt.  1894-ben javaslatára vezették be a Jó szerencsét köszöntést a bányászatban és kohászatban.

Megszakítás