Magyar Zsolt: Szénporos élet

Magyar Zsolt: Szénporos élet

Érdekességek rovatunk most következő részében ismét egy könyv elolvasására invitáljuk kedves látogatóinkat, követőinket! A regény a bányászattal foglalkozik, a történet a Mecseki Szénbányák felszámolásához köthető, pontosabban annak végkifejletéhez, az utolsó létező széntermelő bányaüzem, a Zobák-akna bezárásához.

A Szénporos élet című mű egy hiteles és izgalmas korlenyomat, melyet Magyar Zsolt, a szerző tisztelettel ajánl bányászoknak, azok féltő családtagjainak és minden bányászat iránt érdeklődőnek.

A könyv megvásárolható múzeumunkban, valamint a szeptember 3-ai könyvbemutatón is.

Ide kattintva pedig letölthető!

Szavazzon ránk!

Szavazzon ránk!

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület szakmai kiállítóhelyeink és múzeumaink munkájának elismeréseként Az év bányászati-kohászati múzeuma elismerő cím adományozásáról döntött. A cím két kategóriában kerül adományozásra:
– egy szakmai zsűri által megítélt cím és
– egy közönségdíj.

A kitüntető címek átadására minden évben a Múzeumi Világnaphoz a 2023. évi múzeumi világnaphoz (május 18.) közel eső szombati napon kerül sor. A közönségdíjra bárki szavazhat az alábbi internetes címen a facebookra történő belépést követően:

https://www.facebook.com/groups/367469121901183
(„Év bányászati-kohászati múzeuma” nyilvános facebook-csoport)

Kérjük kedves Látogatóinkat, hogy amennyiben intézményünk, a kiállításai, programjai, az itt szerzett élmények elnyerték tetszését, adja le szavazatát a fenti címen. Felhívjuk a figyelmet, hogy az OMBKE vonatkozó határozata szerint minden látogató csak egy szavazatot adhat le. Szavazni 2022. június 15-től 2023. május 7. vasárnap éjfélig lehet. Az akcióban való részvételét és szavazatát előre is köszönjük.

200 éve született Péch Antal

200 éve született Péch Antal

Péch Antal (Nagyvárad, 1822. június 14. – Selmecbánya, 1895. szeptember 18.) bányamérnök, az MTA tagja. A Bányászati és Kohászati Lapok megalapítója, első kiadója és szerkesztője.

1838-ban a selmecbányai Bányászati Akadémiára érkezett, ahol a bányász szakot szorgalmas tanulás után ösztöndíjat elérve, kitűnőre minősített végbizonyítvánnyal 1842-ben fejezte be. Az Akadémia elvégzése után kincstári szolgálatba lépett. A császári-királyi bányászati kamarában 1842. június 28-án gyakornokká nevezték ki. A hivatali esküt október 6-án tette le és zúzóművekben foglalkoztatták. 1844-ben a selmecbányai Cristina akna és a Gedeon táró vezetésével bízták meg. Még ebben az évben irányítását a Hoffer táróra is kiterjesztették. 1846 évben áthelyezték a Szász-érchegységbe Joachimsthalba (ma: Jahimov), ahol új zúzóművek építését vezette. 1847-ben a királyi kamara bányatisztté nevezte ki és Körmöcbányára (Kremnica) helyezték át. 1848 évben a Pénzügyminisztériumba a bányászati osztályra fogalmazónak osztották be. 1849-ben a magyar kormány utasítására (hazafias hűségének tanújelét adva) élete kockáztatásával Debrecenbe szállíttatta át a körmöcbányai pénzverő gépeit, berendezéseit és készleteit.

1867-ben saját anyagi erejére támaszkodva megalapította a Bányászati és Kohászati Lapok című folyóiratot és három évig kiadója is volt Pesten. Ezzel megteremtette az első rendszeresen megjelenő bányászati tudományos kiadványt. A lapban aktuális, a bányászattal és kohászattal foglalkozó hazai és a külföld eseményeivel foglalkozó hírek jelentek meg, ismertették a hazai és külföldi találmányokat, új eljárásokat. A lap kiadását 1871-ben a Selmeci Magyar Királyi Bányász- és Erdész Akadémia vette át. Tudományos irodalmat megteremtő munkásságáért és egyéni tudományos kutatásáért, ami a földkéreg mozgásainak megfigyelésére (geomechanika) irányult a Magyar Tudományos Akadémia 1879-ben levelező tagjává választotta. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alapító és tiszteletbeli tagja volt. A Pallas nagylexikon bányászati rovatának szerkesztője és megírója volt.  1894-ben javaslatára vezették be a Jó szerencsét köszöntést a bányászatban és kohászatban.

Újabb látványossággal bővültünk!

Újabb látványossággal bővültünk!

Csütörtökön reggel egy GANZ felsővezetékes bányamozdonyért indultak kollégáink. A mozdonyt Jagarics Ferenc adományozta múzeumunknak, aki egykor az oroszlányi vájáriskola tanulója volt, valamint bányabeli gyakorlatait is a volt XX-as aknán töltötte, ami a jelenlegi múzeum területe.
Köszönjük az újabb érdekes eszközt, látogatóink is hálásak lesznek érte!

Köszönjük a visszajelzéséket!

Köszönjük a visszajelzéséket!

Májusban is több, mint 1000 látogató jött el hozzánk megtekinteni múzeumunkat. Köszönjük a bizalmat!

A vendégkönyv pedig jó visszajelzés számunkra, hiszen ötleteket, kritikákat, és sok-sok pozitív megerősítést is kapunk, azzal kapcsolatban is, hogy van értelme a befektetett munkának. A múzeum dolgozóinak elhivatottságát, szakmaszeretetét, az ebből adódó magas szintű tárlatvezetést is igazolják a vendégkönyvben található köszönetnyilvánítások.

„Szuper jó volt minden! Ez nem csak egy múzeum, ez több! A gyerekeknek főleg! Mindent kipróbálhatnak, megfoghatnak! Laza, kötetlen! Biztos pár év múlva visszatérünk! Köszönjük!”

Kardics István könyve

Kardics István könyve

Érdekességek rovatunk most következő részében Kardics István: Oroszlány, a 60 éves bányaváros és az Oroszlányi Szénbányászat rövid története című, 2014-ben kiadott könyvét osztjuk meg olvasóinkkal. A teljes dokumentum az ide kattintva megtekinthető és letölthető.

Kardics István 1996-ban végzett a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karának bányaművelő szakán. Bányamérnöki pályafutásának első tíz évében a kőbányászatban és a földtani kutatásban dolgozott. 1976-ban tért vissza Oroszlányba, ahol egyetemi tanulmánya előtt egy évig fizikai munkás volt a XIX. Bányaüzemben. 1997-től a XXIII. Bányaüzem, 1980-tól a XX. Bányaüzem döntés-előkészítője lett. 1984-ben került a Márkushegyi Bányaüzembe, ahol nyugdíjba vonulásáig, 2002 decemberéig tervezési főmérnökként tevékenykedett.

E könyv a 75 éves oroszlányi szénbányászat dicséretére a Bányászati Lapok részére készülő cikként indult, de a bányászat méltatása 15 gépelt oldalra nem fért el. Az újra és újra felbukkanó forrásanyagok a bányász ipartörténet mind részletesebb leírását tették lehetővé. Az oroszlányi szénbányászat szorosan kapcsolódik az Oroszlányi Hőerőmű létrehozásához és működéséhez. Később a bánya-erőmű integráció eredményeként a két cég egybeolvadt. Az Oroszlányi Hőerőmű története a könyvben külön fejezetként jelenik meg.

Az Oroszlány városáról írott fejezet aktualitását a várossá nyilvánítás 60. évfordulója adja. A város – létrejötte, felépülése a szénbányászat és az energetikai ipar egyik „mellékterméke” – otthont és munkát adott több ezer helybeli és betelepülő családnak. és a szénbányászat egymást fejlesztő-erősítő tényező volt az 1980-as évek végéig. A rendszerváltozás után a város iparszerkezetének átalakulása, az Ipari Park létrehozása és az ipari üzemek letelepedése új távlatokat jelent az itt élőknek.

A könyv utolsó fejezete a Márkushegyi Bányaüzem történetét, tündöklését és „bukását” mutatja be.

Oroszlányi Bányászati Múzeum
Adatvédelmi áttekintés

Tisztelt Látogatónk!

Az Oroszlányi Bányászati Múzeum honlapjának szerkesztősége (www.banyaszatimuzeum.hu) a felhasználók személyes adatait a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáró szoló 1992. évi LXIII és az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1998. évi VI. törvényben valamint az adatvédelmi biztos által kiadott állásfoglalásokban meghatározottak szerint kezeli, figyelembe véve az Online Privacy Alliance (Hálózati Adatvédelmi Szövetség) ajánlásait is.

Személyes adat az az adat: amely bármely meghatározott természetes személlyel ( a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható, az adatból levonható az érintettre vonatkozó következtetés.


A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Felhasználói személyes adat nem képződhet honlap látogatásával összefüggésben, csak akkor, amikor a felhasználó a szerkesztőséggel történő kapcsolatba lépés céljából bizonyos adatait (név, cím, e-mail cím) megadja. A felhasználó böngészőjén keresztül annak winchesterére kerülhet azonban egy információs file, az úgynevezett „cookie” vagy „süti”, ami egyértelműen azonosítja a felhasználót a következő látogatás alkalmával és nyomon követhetővé teszi a böngészését a honlapon, de semmilyen személyes adatot a látogatóról nem tárol. Ezt az információs fájlt a felhasználó a böngészője segítségével bármikor eltávolíthatja.

Amennyiben Ön kérdést kíván feltenni, vagy véleményét, észrevételeit szeretné megosztani a szerkesztőséggel, azt a következő címekre kattintva teheti meg:
info@banyaszatimuzeum.hu

A honlap információi felhasználhatók a forrás megjelölésével.

A honlap eredeti tartalma, illetve oldalainak bármilyen alkotóeleme (szöveg, kép, hang, videó) szerzői jogvédelem alá esik, csak előzetes írásbeli engedéllyel használható fel. Nem kell engedély az idézéshez. Az idézésnek azonban meg kell felelnie a vonatkozó törvények paragrafusainak. Idézés esetén – forrás megjelöléssel – kérünk rámutatni (link elhelyezése) a honlapunk megfelelő oldalára. A honlap tulajdonosának engedélye nélkül az oldalak bármely alkotóeleme (együtt és külön-külön is) online, vagy nyomtatott reprodukálása nyilvános közzététel céljából tilos. Előzetes írásos engedély nélkül a honlap tartalmi elemei nem helyezhetők el sem nyilvános, sem zárt adatbázisban. A honlap tartalmi és formai alkotórészei közlési engedély esetén sem változtathatók meg és nem használhatók fel a honlap tartalmától eltérő célra.

A honlap tartalmának szerzői joga a honlap tulajdonosát illeti meg, kivéve abban az esetben, ha a konkrét dokumentumban más forrás van feltüntetve, illetve a szerzői joggal kapcsolatban egyéb közlés történik – akkor annak megfelelően kell eljárni.

Felhívjuk a figyelmét, hogy a  fentiekben részletezett feltételektől eltérő vagy azokat sértő használat szerzői jogi, polgári jogi és büntetőjogi következményekkel járhat.

E honlap szolgáltatásról szóló referenciák (linkek) elhelyezhetők más online szolgáltatásokban. A honlap tulajdonosa fenntartja magának a jogot, hogy a méltatlan környezetbe helyezett kapcsolódás ellen kifogást emeljen, és annak megszüntetését kezdeményezze. A kapcsolódás elhelyezésről az alábbi címen kérünk bejelentést: info@banyaszatimuzeum.hu

A honlap anyagainak felhasználásával kapcsolatban további információt kaphat ugyanezen a címen, ahol a felhasználás kívánt módozatát írja le.

A honlap tulajdonosa fenntartja a jogot, hogy honlapját bármikor módosítsa, vagy átdolgozza, illetve elérhetőségét korlátozza, megszüntesse. A honlap tulajdonosa nem garantálja a weboldalalhoz való hozzáférés folyamatosságát, illetve hibamentességét. A honlap tulajdonosa kizárja felelősségét a honlapon található linkkel kapcsolt honlapok tartalmáért, illetve megbízhatóságáért. A honlap tulajdonosa nem vállal semmilyen felelősséget az ezen a kiszolgálón megjelentetett oldalakon található információk, grafikák, ábrák, képek, illetve szoftver bármilyen célra való alkalmasságát illetően. Minden dokumentumot, grafikát, ábrát, képet a “jelen állapotában”, minden szavatosság nélkül helyezünk el, és azok előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak.

A honlap tulajdonosa nem vállal felelősséget semmilyen közvetlen, közvetett, véletlen, különleges vagy bármilyen más kárért (korlátozás nélkül beleértve az elmaradt hasznot, az üzletmenet megszakadásával vagy az üzleti információ elvesztésével és adatvesztéssel kapcsolatos károkat).