venusz.ivett | Oroszlányi Bányászati Múzeum

A bányamentő állomás története

2021. október 13. | érdekességek, hírek

A bányamentő állomás története

Oroszlányban 1937-ben indult meg a bányászkodás. Az akkora tulajdonos (MÁK RT.) nem hozott létre külön vállalatot, hanem a Tatabányai Szénbányák részeként működtette. A bányamentési munkálatokat is a Tatabányai Központi Bányamentő Állomás látta el.

Az Oroszlányi Bányák 1. o. sújtólégveszélyesek, szénporrobbanás veszély, vízbetörés és tűzveszély is fennállt. 1948-ban a XVII-es aknán bekövetkezett sújtólégrobbanás után kihelyezett bányamentő szertárt létesítettek. Az igazi fordulat 1957. január 1-től valósult meg, amikor megalakult az Oroszlányi Szénbányák Vállalat. A mentési és megelőzési feladatok elvégzésére önálló bányamentő-állomást hoztak létre a XVI-os akna területén. Nagy előrelépés volt a bányamentők életében 1961. április 1., amikor létrejött az Oroszlányi Központi Bányamentő Állomás. Itt jól felszerelt szertár és gyakorlótáró (füstkamra) is helyet kapott. A bányamentők 24-48 óra rendszerben teljesítettek szolgálatot. Az állomás önálló létszámmal (évesek) és a bányaüzemek állományába tartozó bányamentőkkel (kéthetesek) működött. A rendszer folyamatos telepítéssel az év minden napján rendelkezésre állt, bentlakásos rendszerben. Az oroszlányi bányamentők nagyban hozzájárultak a vállalat sikereihez, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy fennállása alatti években elnyerték az élüzem címet, majd a szakma kiváló brigádja címet is.

Helytálltak a mentési és megelőzési munkálatokban, de a bányász szolidaritás nevében részt vettek a tatabányai, a dorogi sújtólég-és szénporrobbanás mentési munkálataiban. A 37 áldozatot követelő Oroszlányi-Márkushegyi sújtólégrobbanás mentési feladatait példamutató állhatatossággal végezték. Fennállásának 60 éve alatt a bányamentők számtalanszor bizonyították hivatásuk iránti elkötelezettségüket.

A rendszerváltás után a bányák sorsa megpecsételődött. Több akna kimerült, vagy gazdaságtalannak nyilvánították, így a Központi Bányamentő Állomás sorsa is beteljesedett és 2004. július 1-én megszűnt. A csökkentett létszámú bányamentő szervezet a Márkushegyi aknán folytatta tevékenységét. Miután 2017. január 1-én az utolsó magyarországi mélyművelésű bánya, az Oroszlányi Márkushegyi aknaüzem is bezárt, a 60 évnyi áldozatos és eredményes munkájukat a bányamentők is befejezték.

Apró megjegyzés egy nálunk található kuriózumról. Az országban egyedülálló módon a tulajdonunkban van egy üzemképes, rendszámmal is ellátott, 1974-es GAZ66-os bányamentő autó, melyet látogatóink is szívesen megcsodálnak. A járművel Bányásznapkor, különböző rendezvényeken is megjelenünk, de a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatnál is bemutattuk már.

A szobor, és akiről mintázták…

2021. október 13. | érdekességek, hírek

Lazók Emilről 17 éves korában vájártanulóként készült egy szobor, mely előbb az oroszlányi XVI. akna előtt állt, majd átkerült mai helyére, az egykori XX. aknánál kialakított Oroszlányi Bányászati Múzeumba. 1955. márciusában jött az ötlet, hogy bányásznapra készüljön egy szobor. Krizsán Attila szobrászművészt bízták meg azzal a feladattal, hogy készítsen egy álló bányász szobrot, melyet a XVI-os akna kijáratánál akartak elhelyezni. 6 bányamérő segéd közül Lazók Emilt választották ki, hogy álljon modellt a műhöz. Hiába szekálták társai, ő élvezte a közös munkát, mely több, mint 1 hónapig tartott. Kaptak egy műhelyt, ahol dolgozhattak. Összeállítottak egy csővázat, Emil pedig egy dobogóra állt, majd kezdődhetett a munka. Először teljes bányászöltözetben tervezték a szobrot, végül kabát nélkül készült el, fejtőkalapáccsal és bőr kobakkal.

Lazók Emil Franciaországban született, édesapja ott volt toborzó, onnan költöztek haza 4 testvérével. Eredetileg tervezték a visszaköltözést Franciaországba, de végül itt maradtak Magyarországon. Elmondása szerint ő egyáltalán nem bánta meg a döntést, hiszen mint mesélte, remek élete volt és van is. 1952-ben kezdett dolgozni, 1954-ben pedig első oroszlányiként bekerült a focista nagycsapatba. Összesen 21 évig focizott, amire a mai napig boldogan és büszkén emlékszik vissza.

49 év és 100 nap… ennyi időt dolgozott egy helyen, az Oroszlányi Szénbányáknál. A XX-as aknától ment nyugdíjba, ahol bányamentőként tevékenykedett 17 év 7 hónapig.
A bányászat a mai napig fontos része az életének, szép és különleges időszakként emlékszik vissza az ott töltött évekre. A múzeum területén kiállított, róla mintázott szobrot pedig folyamatosan gondozza. Letisztítja, lefesti, de volt már arra is példa, hogy kreativitásával és ügyességével ő maga javította ki a szobor letörött kezét.

A képen pedig Lazók Emil… és Lazók Emil 17 évesen.

Hagyományok és a bányásznap

2021. október 13. | érdekességek, hírek

A bányásznap – ma szeptember első vasárnapja – hosszú múltú hagyományra tekint vissza.

Amennyire legendás Szent Borbála története, legalább annyira változatos a magyar bányásznap története. Magyarországon a Borbála nap tisztelete 1945-ig erősen élt, utána elhalványult. 1945 és 1951 között eltérő időpontokban tartották, vagy nem is tartották a most már bányásznapnak nevezett megemlékezéseket. A tatabányai bányáknál, és így Oroszlányban is a Bányászlelkészség a tatabányai Szent István templom búcsú napján, augusztus 20-án tartotta a bányásznapot. A tatabányai XII-es aknán 1950. december 30-án, a magyar bányászat legnagyobb katasztrófája történt, ahol 81 bányász vesztette életét sújtólég- és szénporrobbanás következtében. A katasztrófa intő jel volt a bányászok és az őket foglalkoztató rendszer számára.

Azért, hogy lecsendesítsék a bányaszerencsétlenség miatt zúgolódó bányászokat 1951-ben elrendelték, hogy bányásznapot kell tartani, mégpedig az 1919-es csendőr sortűzre emlékezve, szeptember első vasárnapján. 1951 és 1989 között, közel egy emberöltő alatt felnőtt egy új bányászgeneráció. Új bányatelepek jöttek létre, melyek magukba szívták az ipar más területeiről, később a mezőgazdaságból a munkaerőt. A rendszerváltáskor visszahozott Szent Borbála napra nagyon kevés bányász emlékezett és azok is leginkább a lengyel dolgozóktól által megtartott Barburka tisztelete miatt. Így történhetett, hogy a rendszerváltás óta eltelt 28 év megosztott, kettős Bányásznap volt. Méltánytalan lett volna megszüntetni a szeptemberi bányásznapot, Szent Borbála tisztelete pedig megkívánta a decemberi megemlékezést.

Péntektől vasárnapig számos program közül válogathatnak az érdeklődők a 71. Oroszlányi Bányásznapi rendezvénysorozaton. Szombaton a hagyományokhoz híven múzeumunkban lesz az idén már X. Majki Bányászok és Bányamentők Találkozója, valamint 14 órától megemlékezés és koszorúzás a bányász áldozatok emlékfalánál, majd az elmúlt év elhunytjainak búcsúztatása a XX-as bányaüzem volt dolgozóinak emlékoszlopánál. Várunk szeretettel minden érdeklődőt!

Egy kis számtan…

2021. október 13. | hírek

A sok érdekesség után most egy kicsit jöjjenek a számok. A májusi nyitásunk óta, a mai napig több, mint 3600 fő látogatott el múzeumunkba, akik közül a legtöbben a kismozdonyt is kipróbálták, valamint megmászták az aknatornyot, ahonnan festői kép tárul a szemek elé. Az augusztus 20-i hosszú hétvégén is közel 400 érdeklődő jött el hozzánk kikapcsolódni és ismereteket szerezni. A pandémia előtti időszakra is visszatekintve, időarányosan lebontva, elmondhatjuk, hogy havi átlagban a látogatottságunk folyamatosan növekszik.

Várunk szeretettel minden érdeklődőt szerdától vasárnapig 10 órától 18 óráig! Jó szerencsét!

Sajtótájékoztatót tartottunk

2021. október 13. | fejlesztés, hírek

Sajtótájékoztatót tartottunk ma délelőtt a kiállítócsarnok épületében, ahol a múzeum komplex fejlesztésének jelenlegi állapotát ismerhették meg a résztvevők. Emellett megnyitottuk a gyermekeknek szánt Bányász Tematikus Élményparkot is, mely határon átnyúló együttműködés keretében jöhetett létre. Németh Gábor, az Oroszlányi Ingatlankezelő és Hasznosító Zrt. vezérigazgatója köszöntötte az intézmények, médiumok képviselőit, majd Lazók Zoltán, Oroszlány Város polgármestere, valamint Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő ismertették a fejlesztés jelenlegi állapotát.

Ahogy arról már többször beszámoltunk, Oroszlány Város Önkormányzata és a Létesítményeket Üzemeltető Nonprofit Kft. közel 650 millió forintos támogatást nyert el, melyből a „Majk és a Vértes turisztikai tevékenységeinek összehangolása az Oroszlányi Bányászati Múzeum komplex fejlesztésével” elnevezésű projekt a Széchenyi2020 program keretében az Európai Unió támogatásával valósul meg. A beruházás 2020 augusztusában kezdődött és várhatóan jövő nyáron elkészül.

A múzeum területén kialakítottunk egy tematikus élményparkot, mellyel a gyermekek számára igyekszünk megmutatni játékos formában a bányák és a bányászat működését. Az Esterházyak nyomában, Galántáról Oroszlányba című projekt az Interreg Szlovákia-Magyarország Együttműködési Programból valósulhatott meg.

Jegyár változás

2021. augusztus 9. | fejlesztés, hírek

Folyamatosan beszámolunk arról az örömteli eseményről, hogy komplex fejlesztés zajlik az Oroszlányi Bányászati Múzeumban. Ennek köszönhetően – többek között – új létesítményekkel és attrakciós elemekkel bővülünk, valamint esztétikusabb környezet várja a látogatókat. Múzeumunk fogadóközponttal, rendezvényházzal és rendezvénytérrel egészül ki, ezek fenntartása pedig jelentős többletköltségekkel jár, melyek egy részét az üzemeltetésből kell előteremteni. Emellett az elmúlt időszakban sajnos szinte minden területen az árak emelkedésével kell szembesülnünk, ami a múzeum fenntartási költségeit szintén megnöveli.

Hosszú évek után így kénytelenek vagyunk emelni a belépőjegy árainkon. A bányavasút- és a kilátó kiegészítő jegy nem változik, előbbi 300Ft, utóbbi 200Ft marad. A felnőtt belépőjegy ezentúl 1800Ft, a kedvezményes jegy pedig 900Ft lesz. A változások 2021. július 1-től érvényesek!