Hungexpo 1982.

Hungexpo 1982.

Érdekességek rovatunk most következő részében 1982-be repülünk vissza, és pár fotó segítségével betekintést nyerhetünk abba, hogy 40 évvel ezelőtt milyen is volt a bányászélet, és milyen volt egy országos bányászati kiállítás.

A Budapesti Vásárközpont vagy Kőbányai Vásárváros, ismertebb nevén a Hungexpo egy pavilonokból álló kereskedelmi és szórakoztató létesítmény, kiállítás- és rendezvényhelyszín Budapest X. kerületében. 1982. május 19-27-ig az Oroszlányi Szénbányák is részt vett a Tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron, a Hungexpon.

A kiállításon részt vett a Mecseki Szénbányák, Oroszlányi Szénbányák, Veszprémi Szénbányák, Mátraaljai Szénbányák, valamint a szervező és építtető, a Szénbányászati Információs Szolgálat.

Március 2-án nyitunk!

Március 2-án nyitunk!

Örömmel értesítjük kedves látogatóinkat, hogy a téli szünetünk véget ért, szerdától ismét rendes nyitvatartással várunk minden érdeklődőt!

A külső-és belső kiállítótereken kívül a kilátó és a kisvasút is igénybe vehető, így a megszokott jegyárakkal, megszokott nyitvatartási időben várjuk vendégeinket, ami az alábbiak szerint alakul: hétfő szünnap, kedden előzetes bejelentkezés alapján, szerdától vasárnapig pedig 10.00-tól 18.00-ig tart nyitva a Bányászati Múzeum. A szabadulószoba nyitva tartási időben szintén elérhető. Felnőtt belépő 1800 Ft, kedvezményes belépő 900 Ft, bányavasút pótjegy 300 Ft, kilátó pótjegy pedig 200 Ft!

Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy még tart a fejlesztés, ezért fokozott figyelmet és óvatosságot kérünk!

Az F típusú gépek története

Az F típusú gépek története

Érdekességek rovatunk most következő részében az oroszlányi medencében is bevált F típusú gépcsalád történetét ismerhetik meg Glevitzky István okleveles bányagépészmérnök, okleveles bányaművelő mérnök és Dr. Korompay Péter aranyokleveles bányagépészmérnök írásaiból. A több, mint 30 oldalas dokumentum utal a múzeumunkban lévő F4-es jövesztőgépre, mely a jelenleg is zajló komplex fejlesztése során újra üzemképes állapotba kerül. Oroszlányban is vannak még vájárok, akik az F6-os és F8-as gépeket kezelték, illetve a múzeum kollégái közül is dolgoztak az említett gépekkel.
Az írásban sok érdekesség olvasható a gépek szabadalmáról, továbbfejlesztéséről, és hogy az F típusú vágathajtó gép, jövesztő és rakodógép fejlesztett változatai a világ minden táján ma is üzemelnek. A magyar dokumentáció alapján 1949-1969 közötti években 165 db. F típusú jövesztő és rakodógépet exportáltak a világ 22 országába. A magyar szabadalom alapján létrehozott és továbbfejlesztett szeletekben jövesztő F típusú gépek a bányavágatok kihajtásának – szénben, kőzetben – komplex gépesítését oldották meg.
A szerzők jóvoltából a dokumentációt a múzeum adat-és irattárába is elhelyezhettük.

A teljes dokumentum ide kattintva megtekinthető!

Nálunk dinoszaurusz lábnyom is van!

Nálunk dinoszaurusz lábnyom is van!

Mert nálunk valódi dinoszaurusz lábnyom is van!


A Vasasi Szent Borbála Egyesület tagjai látogattak el múzeumunkba. Az egyesület már több alkalommal járt nálunk, most pedig egy kis ajándékkal is meglepték kollégáinkat, megköszönve segítségünket a Szent Borbála Emlékpark létrehozásával kapcsolatban. Újra körbejárták a múzeum egész területét, gratuláltak az eddigi változásokhoz és további sok sikert kívántak, ezzel együtt szeretettel meghívtak minket Vasasra.
Az első képen jól látszik, hogy az ajándékok között van egy kis dinoszaurusz lábnyomot ábrázoló emléktárgy. Így mai érdekességünk ennek a történetét fogja elmesélni.

Több alkalommal is ősmaradványokat találtak a pécsi külfejtéseknél. A gigantikus feltáró munkáknak köszönhetően nem egy esetben fedeztek fel ritka fossziliákat, őslényleleteket, vagy lenyomataikat. Az első dinoszaurusz-lábnyomokra Wein György, a Magyar Állami Földtani Intézet geológusa talált rá 1966-ban, a mecseki Pécs-Vasas kőszénbányájának alsó-jura korú rétegeiben. A felfedezésről elsőként Tasnádi Kubacska András számolt be 1967-ben az Élet és Tudomány hasábjain.
200 millió évvel ezelőtt, a Pécs és Komló közt hullámzó tengerpart mocsaras erdőiben és a partközeli édesvízi lapályokban dinoszauruszok éltek. A több ezer ősnövény maradványai tanúsítják, hogy a láperdő páfrányai, a fenyőfélék fái és cserjéi bőséges táplálékforrást jelentettek a növényevő állatok számára.
A mai Magyarország területéről a 2000-es évek elejéig csak a mecseki kőszénbányákban sikerült biztosan kimutatni a dinoszauruszok előfordulását. Kordos a felfedezéseket így értékelte 1989-ben: „Az 1988-ban felfedezett, több száz dinoszaurusz-lábnyom jelenleg a világ leggazdagabb ilyen leletegyüttese”.

A Komlosaurus carbonis a Mecsek feketekőszén bányáiban és azok meddőhányóin megtalált lábnyomfosszíliáiról ismert dinoszaurusz faj. A Kordos László által 1983-ban leírt őshüllő Magyarország első dinoszaurusz leleteként ismert. A magyar paleontológus által Komlosaurus carbonis névre elkeresztelt lábnyomok tulajdonosainak egyetlen csontja sem került elő sem akkor, sem azóta.

A vasasi külfejtés területén talált dinoszaurusz lábnyom megtekinthető múzeumunkban!

Bepillantás a múzeum életébe…

Bepillantás a múzeum életébe…

Érdekességek rovatunk után most következzen egy kis múzeumi élet!

Legfontosabb feladataink közé tartozik a látogatók fogadása, amit szerencsére minden nap tudunk is gyakorolni. Az egyéni érdeklődők mellett előzetesen bejelentkezett csoportok és iskolások is gyakran választanak minket, hogy aktív kikapcsolódás közben bővítsék ismereteiket. Múlt hét pénteken a Hunyadi Mátyás Általános Iskola diákjai látogattak el hozzánk a pályaorientációs napjuk alkalmából a Helyi identitás és kohézió erősítése Oroszlányban című projekt keretében. A kisiskolások mellett a TSZC Eötvös Loránd Szakképző Iskola tanulói is a múzeumunkat választották kirándulásuk helyszínéül, kollégáink pedig nagy örömmel adják át tudásukat a fiatalabb generációknak.

A tárlatvezetések mellett folyamatosan zajlanak a munkálatok a múzeum területén. A kisvasút és a hozzá tartozó berendezések ellenőrzése, a belső, -valamint az újonnan birtokba vett területek gondozása, karbantartása is folyamatos. A faléz épületben, a gépházban, kisbányában pedig mindig adódik elvégzendő feladat.

Várunk szeretettel minden érdeklődőt! Jó szerencsét!

Egy kis számtan…

Egy kis számtan…

A sok érdekesség után most egy kicsit jöjjenek a számok. A májusi nyitásunk óta, a mai napig több, mint 3600 fő látogatott el múzeumunkba, akik közül a legtöbben a kismozdonyt is kipróbálták, valamint megmászták az aknatornyot, ahonnan festői kép tárul a szemek elé. Az augusztus 20-i hosszú hétvégén is közel 400 érdeklődő jött el hozzánk kikapcsolódni és ismereteket szerezni. A pandémia előtti időszakra is visszatekintve, időarányosan lebontva, elmondhatjuk, hogy havi átlagban a látogatottságunk folyamatosan növekszik.

Várunk szeretettel minden érdeklődőt szerdától vasárnapig 10 órától 18 óráig! Jó szerencsét!

A bányaüzemek világában

A bányaüzemek világában

Legutóbbi érdekességeink között betekintést nyerhettünk az Oroszlányi szénbányák dolgozóinak szociális helyzetébe és a külüzemek világába. Soron következő fejezetünk ismét a bányaüzemekről szól.

Külfejtés és a III-as bányaüzem
Az 1950-es évek elején végeztek szénkutatást a Vértes hegység peremén, az oroszlányi medence irányába. 1953 márciusában a működő XVII-es aknától az egyik fúrólyukban 6-8 méter mélységben a szabályos kifejlődésű oroszlányi két telepet harántolták. A Tatabányai Szénbányászati tröszt irányításával akkor meg is kezdődött az ország akkori legnagyobb külfejtésének telepítése. A felfedezéstől számított két és fél hónapon belül 5 km hosszú, 760 méter nyomtávú vasút, egy törővel ellátott osztályozó, 3 km hosszú bekötőút, épületek, valamint a külfejtési nyitóárok készült el és megindult a termelés.

XXI-es bányaüzem
Az új akna a medence délnyugati részén kutatott, körülbelül 7,2 Mt kitermelhető barnaszénre nyert telepítést. A mélyítési munkákat 1957 márciusában a 4,8 méter átmérőjű szállítóaknával és a 4,5 méter átmérőjű légaknával kezdték, amit a 145 méter mélységben elért talpszinttel, 1959 júliusában fejeztek be. A bányaüzemből a termelvényt a XXII-es bányaüzem felől jövő függő kötélpályán át szállították el az osztályozó mellett kialakított II-es középállomásra.

XXII-es bányaüzem
A mélyfúrási adatok szerint az égőpala és a rossz minőségű barna pala javarészt a XXI-es, XXII-es aknák mezejében volt. Egy 1953-as tervjavaslat szerint, ezen aknák létesítésének indoka a kapacitáshiány. Szintén ebben a tanulmányban merült fel először az a gondolat, hogy Oroszlány térségében a medence „égőpala” bázisra villamos erőművet kell létesíteni, amely a pala szállítási költségeit csökkentené és hosszú időre megoldaná az értékesítési problémákat. Így az oroszlányi szénbányászat kb. az 1990-es évekig célbányászat lenne, vagyis a megépült erőmű részére, élettartama alatt a 10.000-15.000 kJ/lg fűtőértékű szenet biztosítja. A tereprendezés 1963 márciusában kezdődött, a beruházási munkák pedig 1968. december 29-én fejeződtek be. 1971-ben a föld alatti összelyukasztás után, a pusztavámi Iker-aknát, majd 1981-ben a XXIII-as aknát is az üzemhez csatolták.

Kövessenek minket facebook oldalunkon is és ne maradjanak le a legfrissebb híreinkről!

Márciusi helyzetjelentés

Márciusi helyzetjelentés

A kellemetlen időjárás ellenére, az elmúlt három hét alatt is folytak a munkálatok a Bányászati Múzeumban.

A fogadóépületnél a nyílászárók beépítését végzik a szakemberek, a fa tetőszerkezetre pedig feltették a lemezeket. A kiállítócsarnokban – vagyis a volt kompresszorházban – a mellékhelyiségek kialakítása is elkezdődött. Az építési területen az elektromoshálózat kialakítása a végéhez közeledik, már a kábelárkok betemetését végzik. A falézépületben beüzemelték a kazánt, az ablakokra felkerültek a reluxák, a külső szigetelés felrakása pedig folyamatban van. A felújítás műtárgyvédelmi szempontból is nagy jelentőséggel bír. A 2000-ben lekapcsolt térvilágítási oszlopokon újra működőképes lámpák lesznek. A múzeum dolgozói elvégezték a faléz kitakarítását, valamint a Grófi út és a múzeum kerítése közötti rész rendbetételét.

Többlettámogatás

Többlettámogatás

Nyár vége óta folyamatosan zajlanak a munkálatok. A TOP-os projekt célja a Bányászati Múzeum fejlesztés, látogatóbaráttá tétele és az attrakció beillesztése a Vértes turisztikai kínálatába. A tervezett kiállítócsarnok épületében a belső bontási munkálatokat is elkezdték és a faléz épület tető szigetelésére is sor kerül. Az attrakciófejlesztés során modernebb lesz múzeumunk, így a fogadóépület is a 21. század igényinek fog megfelelni.

Skip to content