Eredményes nyitás

Eredményes nyitás

Eredményes nyitást tudhatunk magunk mögött, hiszen március 2-a óta közel 600 érdeklődő érkezett hozzánk. Ilyen látogatói számot utoljára 2019-ben tudtunk produkálni, amikor az utolsó teljes-normális évünk volt. A múzeum mellett a „Szabotázs a bányaüzemben” szabadulószoba is népszerű a látogatók körében, folyamatosan érkeznek a foglalások, és az élménybeszámolók sem maradnak el.

Folyamatos az attrakciófejlesztés, melynek keretében a gépek összeszerelési munkálatai is zajlanak, emellett pedig munkatársaink a kisebb-nagyobb feladatokat is ellátják, természetesen a tárlatvezetésen kívül.

Egy kis zárójeles érdekesség…ellátogattunk Márkushegyre, és talán sikerül majd beszereznünk olyan eredeti gépeket, amelyek még nem találhatóak meg a múzeumunkban.

Március 2-án nyitunk!

Március 2-án nyitunk!

Örömmel értesítjük kedves látogatóinkat, hogy a téli szünetünk véget ért, szerdától ismét rendes nyitvatartással várunk minden érdeklődőt!

A külső-és belső kiállítótereken kívül a kilátó és a kisvasút is igénybe vehető, így a megszokott jegyárakkal, megszokott nyitvatartási időben várjuk vendégeinket, ami az alábbiak szerint alakul: hétfő szünnap, kedden előzetes bejelentkezés alapján, szerdától vasárnapig pedig 10.00-tól 18.00-ig tart nyitva a Bányászati Múzeum. A szabadulószoba nyitva tartási időben szintén elérhető. Felnőtt belépő 1800 Ft, kedvezményes belépő 900 Ft, bányavasút pótjegy 300 Ft, kilátó pótjegy pedig 200 Ft!

Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy még tart a fejlesztés, ezért fokozott figyelmet és óvatosságot kérünk!

85 évvel ezelőtt kezdődött…

85 évvel ezelőtt kezdődött…

Oroszlányt a szénre épült városnak is szokták nevezni. Az elnevezés – visszatekintve a város történetére – nagyon találó, és nincs is létjogosultsága annak a vitának, hogy a „tyúk volt előbb, vagy a tojás?”. A szén, mint tudjuk – keletkezésének évmilliós léptékű időigénye miatt – már akkor is itt volt a település alatt, mikor az ősember tüzet rakott e vidéken és talán fel is figyelt arra, hogy a néhol előbukkanó fekete kő milyen jól ég, milyen jól táplálja a tüzét.

Oroszlány község bányászattörténetének egyik legfontosabb, és a krónikákban legtöbbször megemlített eseménye az első akna létesítése volt. Az ígéretes kutatások után majd két évtized kellett ahhoz, hogy 1937. június 1-én megkezdődhessen az 1621/1937 szám alatt engedélyezett Oroszlányi I. sz. akna mélyítése. Aztán egyre-másra követték egymást az események úgy a község, mint a bányászkodás történetében. Így lett például egy jeles nap 1937. december 4-e. Két fontos eseményt is feljegyeztek erre a napra az egykori krónikák. Ezen a napon kapcsolták be Oroszlányon a villanyvilágítást és szintén ezen a napon ért a külszínre az Oroszlányi I. sz. aknával feltárt bánya szellőztetését szolgáló, 2 m széles, 1 m magas keretácsolattal biztosított 45° emelkedésű, 78 m hosszú légfeltörés. Sok történeti forrás ezt a napot tekinti az oroszlányi bányászkodás megindulásának.

A teljes dokumentum ide kattintva megtalálható!

Az Oroszlányi szénbányászat rövid története / Bariczáné Szabó Szilvia összeállítása

„Mit jelent Önnek a bányásznap?”

„Mit jelent Önnek a bányásznap?”

Érdekességek rovatunk soron következő részében a Bányászélet című dolgozói lap 1987. szeptemberi lapszámából szemezgettünk…és mivel szeptember, természetesen a fő téma a Bányásznap volt!
1987-ben két jelentős évfordulóhoz is érkezett az Oroszlányi Szénbányák, erre emlékeztek a 37. bányásznapon. 50 éve kezdődött a bányászkodás a szénmedencében, valamint 30 éve volt önálló a vállalat, így a bányásznap jó alkalom volt a múltidézésre, az eredmények számbavételére, és a jövő terveink felvázolására.

A jeles alkalomból az említett újság kiemelt témája volt a bányászünnep, melynek apropóján feltette azt a kérdést az ünneplő tömegben a vállalat dolgozóinak, hogy „Mit jelent Önnek a bányásznap?”

Bányásznap. Számomra ez a nap egyet jelent a múltidézéssel, a hősök, a mártírok emléke előtti tisztelgéssel. De jelenti a mai bányászok szívből jövő köszöntését, nehéz, nem mindennapi, embert próbáló munkájuk elismerését. Tisztelem őket, valamennyiüket. Tisztelem bennük a bátorságot, fegyelmezettséget, mely nap mint nap erőt ad nekik, hogy a mélybe szálljanak. Ez a nap országszerte az övék, a bányászoké. Városunk az idén is méltóképpen köszöntötte a bányásznapot.

A műsorok…
A rendezők számos programmal, műsorok sokaságával csalogatták a közönséget. Érdeklődőkben nem is volt hiány. A szombati és vasárnapi programokra is sereglettek a szabadtéri színpad köré.

A toborzó…
Ha ezt a szót halljuk, toborzó, valamennyien a bányászutánpótlásra gondolunk. Szép és felelősségteljes feladat ez, hiszen nem könnyű egy nehéz hivatást úgy bemutatni, hogy ez közben csábító is legyen. – vallja Csávás Imre.

Az üszb titkára…
Ilyenkor bányásznapon, mi bányászok, nem csak ünnepelünk, de számot is vetünk önmagunkkal, munkánkkal, sorsunkkal. Jómagam több, mint negyedszázada vagyok a vállalatnál. Javarészt a föld alatt, vájárként dolgoztam. Számomra ez az ünnep az életet, a fennmaradást, a családi boldogulást jelenti. – mondta Magyar Zoltán, a XX-as bányaüzem szakszervezeti bizottságának titkára.

A versenyfelelős…
Részese vagyok a tervezésnek, az elszámolásnak, ugyanakkor ellátom az igazgatósági brigádoknál adódó versenytitkára teendőket. A bányásznapon minden évben itt vagyunk a téren a feleségemmel együtt, aki szintén a bánya dolgozója. Végignézzük a műsorokat, jólesik egy kis kikapcsolódás, beszélgetés. – mesélte Gönczöl István.

Hétköznapi hősök…
Vájárok valamennyien: elővájásokon, frontokon dolgoznak, három szakban járnak, idősek és fiatalok, munkában megfáradtak és friss erővel csatára indulók. A Déli Bányaüzem XXI-es aknájának megbecsült vájárai közé tartozik Aszódi György. Túl az ötvenen, az idős, tapasztalt bányászok között tartják számon. Felesége is nálunk dolgozik, s most közösen idézik fel a múltat az albérleti indulástól a családi ház építéséig.

Huszonkilenc évvel ezelőtt jöttem el Makóról Oroszlányba vájártanulónak. Bevallom, elsősorban a pénz miatt választottam ezt a szakmát – idézi fel a múltat Bándi Mihály, a XX-as bányaüzem vájára. A bányásznapi ünnepségek, ezek a rendezvények alkalmat nyújtanak a régi ismerősökkel való találkozásokra, a kikapcsolódásra, a pihenésre, ami bizony ránk is fér- mondja.
A bányásznap nekem a kikapcsolódást, a szórakozást jelenti, de ugyanakkor azt is, mennyit, milyen sokat kell a hétköznapok során tenni, dolgozni. – mondta Cseh István a majki bánya segédvájára.

Az F típusú gépek története

Az F típusú gépek története

Érdekességek rovatunk most következő részében az oroszlányi medencében is bevált F típusú gépcsalád történetét ismerhetik meg Glevitzky István okleveles bányagépészmérnök, okleveles bányaművelő mérnök és Dr. Korompay Péter aranyokleveles bányagépészmérnök írásaiból. A több, mint 30 oldalas dokumentum utal a múzeumunkban lévő F4-es jövesztőgépre, mely a jelenleg is zajló komplex fejlesztése során újra üzemképes állapotba kerül. Oroszlányban is vannak még vájárok, akik az F6-os és F8-as gépeket kezelték, illetve a múzeum kollégái közül is dolgoztak az említett gépekkel.
Az írásban sok érdekesség olvasható a gépek szabadalmáról, továbbfejlesztéséről, és hogy az F típusú vágathajtó gép, jövesztő és rakodógép fejlesztett változatai a világ minden táján ma is üzemelnek. A magyar dokumentáció alapján 1949-1969 közötti években 165 db. F típusú jövesztő és rakodógépet exportáltak a világ 22 országába. A magyar szabadalom alapján létrehozott és továbbfejlesztett szeletekben jövesztő F típusú gépek a bányavágatok kihajtásának – szénben, kőzetben – komplex gépesítését oldották meg.
A szerzők jóvoltából a dokumentációt a múzeum adat-és irattárába is elhelyezhettük.

A teljes dokumentum ide kattintva megtekinthető!

Fekete gyémántok Oroszlányban…

Fekete gyémántok Oroszlányban…

Fekete gyémántok Oroszlányban – időutazás egy szépséges és kegyetlen világban címmel megjelent a legújabb cikk múzeumunkról. Ha tehetik, olvassák el, addig is egy kis kedvcsináló. Mezei M. Katalin írása. Köszönjük a belefektetett időt és munkát!

„A múzeum igyekszik méltó emléket állítani a bányászatnak, ami Mike István tapasztalatai szerint az elmúlt évek során valamelyest „szitokszóvá” vált. Pedig, hangsúlyozza, jobban belegondolva, ez a nemes szakma nem akármilyen kultúrát épített fel egyebek között a hozzá kapcsolódó kohászattal, erdészettel együtt. Természetesen nem vitatja a zöldmegoldások létjogosultságát, de „tudni kellene a helyükön kezelni a dolgokat”.

Mindenesetre a hagyományt minden lehetséges módon ápolják. Voltak-vannak elsősorban a szakma valamikori képviselőinek fontos találkozók, koszorúzások, sőt bányásznapok, amik a civilek számára is jó programot jelenthetnek, de a múzeum jó helyszíne például családi eseményeknek vagy céges piknikeknek is. E téren ráadásul továbblépés várható: már szinte kész, és a tervek szerint jövő tavasszal meg is nyílik a fogadóépület, ahol – immár a múzeumpedagógia jegyében – az érkezők tisztában lehetnek azzal, hogy mit is látnak majd. Mellette pedig ott a még szintén készülő rendezvényház, ami elég tágas ahhoz, hogy konferenciáknak, lakodalmaknak vagy akár koncerteknek is helyet adjon – olyan környezetben, amihez fogható talán nincs is az országban.”

https://wmn.hu/kult/55588-fekete-gyemantok-oroszlanyban–idoutazas-egy-szepseges-es-kegyetlen-vilagban

Skip to content