Mérnök Est

Mérnök Est

A Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara, a Komárom-Esztergom Megyei Építész Kamara, valamint a MTESZ Komárom-Esztergom Megyei Egyesület szervezésében 2022. szeptember 17-én szombaton múzeumunk adott otthont a Komárom-Esztergom Megyei Mérnök Estnek.

A találkozó jó hangulatát az Oroszlányi Bányász Koncert Fesztivál Fúvószenekar és a Kaméleon Zenekar koncertje biztosította.
Jó szerencsét!

Így telt a Bányásznap utolsó napja

Így telt a Bányásznap utolsó napja

A Bányász Koncert Fesztivál Fúvószenekar reggeli ébresztőjével vette kezdetét a vasárnapi program az oroszlányi Bányásznapon.

A jeles nap alkalmából délelőtt szentmisére került sor a Bányászati Múzeum színpadán, melyet Spányi Antal celebrált, majd ezután gospel hangverseny következett.

25 csapat nevezésével, szintén délelőtt vette kezdetét a múzeum területén a VIII. Bányász Ételek Főzőversenye. Az ízletes ételek a zsűrit is lenyűgözték, nehéz volt döntést hozniuk a finomabbnál finomabb főztök között. A versenyt végül a Lokálpatrióták csapata nyerte meg, második lett a Roma Önkormányzat, míg harmadik helyen a Mackó család végzett.

Az eredményhirdetés után az MVM Vértesi Erőmű Zrt. – Bányász Next Színpad szervezésében családi nap vette kezdetét. A rendezvénytéren egymást követték a kulturális szereplők. Mi muzsikus lelkek címmel népszerű magyar dalokat és slágereket adott elő a KaDarka Társulat, melyet a Silhouette Balett, az Aforce1 TSE bemutatója, valamint a Street Generation extrém sport attrakciója követett.

Kalap Jakab zenés gyermekműsorára és a Showder Klubos Trabarna előadására már zsúfolásig megtelt a helyszín. Ezután a Bányásznapi kerékpártúra eredményhirdetése következett, melyre rekordszámú, 338 nevezés érkezett. A túrát teljesítő legidősebb résztvevő, Szép Lídia, valamint a legfiatalabb bicajos, Lincmayer András emléklapot és ajándéktasakot vehetett át, majd egy női és egy férfi kerékpárt sorsoltak ki az indulók között. A szerencsés nyerteseknek – Ságiné Kincses Ágnesnek és Hermann Emőkének – Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő, Lazók Zoltán polgármester, illetve a szervező, az Oroszlányi Tekergők Kerékpáros Szakosztály nevében Torma Lajos adta át a kétkerekűt.

Az esemény három koncerttel folytatódott. Elsőként Kis Grófo, majd Vastag Csaba szórakoztatta a szépszámú közönséget, végül DJ Bóli retro partyja zárta a napot.

Forrás: oroszlany.hu

72. Bányász-és 30. Villamos Napok

72. Bányász-és 30. Villamos Napok

A 72. Bányász- és 30. Villamos Napok programjai Oroszlányban
2022. szeptember 2-4.

2022. szeptember 2. péntek

10.00 óra Az Oroszlányi Bányászati Múzeum átadása Majkon
Helyszín: Bányászati Múzeum /Oroszlány, Majk puszta 1./
17.00 óra Kiállítás megnyitó – Kincs, ami van – válogatás a Komárom-Esztergom Megyei Értéktárból
Megnyitó beszédet mond Popovics György, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke.
A kiállítást megnyitja Czunyiné dr. Bertalan Judit, országgyűlési képviselő és Dr. Magyari József, elnök-vezérigazgató.
Köszöntőt mond Lazók Zoltán, polgármester.
Helyszín: BKKR-Szabad-Tér Galéria
17.30 óra Koszorúzás a “Bányászok” szobornál
Közreműködik: Kaszás József, és az Oroszlányi Bányász Koncert Fesztivál Fúvószenekar.
Helyszín: Szent Borbála tér
18.00 óra Kiállításmegnyitó Mészáros Attila vágsellyei fotóművész fényképeiből.
Mozaik – 12 év képeinek válogatása.
Megnyitja: Győrög László, a galántai fotóklub elnöke.
Helyszín: KFMKK – kiállítóterem
19.30 óra Vad Fruttik koncert
Helyszín: KFMKK – szabadtéri színpad
21.00 óra Mécseses felvonulás a Szent Borbála térről indulva.

szeptember 3. szombat

Helyszín: Bányászati Múzeum
9.00 óra IX. Oroszlányi Csilletoló Verseny
10.00 óra XI. Majki bányászok és bányamentők találkozója
14.00 óra Koszorúzás a “Bányászhősök falánál”
15.00 óra Fúvószenekari koncertek
17.30 óra Shirley koncert
18.30 óra Dívák koncert
(Détár Enikő, Fésűs Nelly, Ladinek Judit)
20.00 óra KFT koncert

szeptember 4. vasárnap

Az Oroszlányi Bányász Koncert Fesztivál Fúvószenekar reggeli ébresztője Oroszlány különböző pontjain.

Helyszín: Bányászati Múzeum
9.00 óra VIII. Bányász ételek főzőversenye
(eredményhirdetés 13.00 órakor)
9.00 óra Szentmise, melyet Spányi Antal püspök úr celebrál
10.00 óra Gospel kórus hangversenye
10.00 óra “Kerékpározz egy bringáért”
Bányásznapi tekerés a Tekergőkkel

BÁNYÁSZ CSALÁDI NAP
Helyszín: Bányászati Múzeum
13.00 óra “Mi Muzsikus lelkek!” – Népszerű magyar dalok és slágerek a KaDarka Társulat előadásában
14.15 óra Silhouette balett bemutatója
14.45 óra Aforce1 TSE bemutatója
15.15 óra Street Generation extreme sport bemutató
16.30 óra Kalap Jakab koncert – zenés gyermekműsor bábokkal
17.20 óra Showder Klub – TraBarna előadása
18.00 óra Díjátadó
(Tekergők kerékpárversenyének eredményhirdetése. Fődíj egy kerékpár)
18.15 óra Kis Grófo koncert
19.00 óra Vastag Csaba koncert
20.00 óra Dj. Bóli – Retro party

A Bányászati Múzeumba való oda- és visszajutást DOTTO vonat és busz segíti.

A mérnökök nem nyughatnak…

A mérnökök nem nyughatnak…

A héten is folytatjuk Érdekességek rovatunkat. Az előző héthez hasonlóan, ismét a Márkushegyi naplóból szemezgettünk. A következő sorokban az 1982. augusztusi bejegyzést olvashatják. Jó szerencsét!

„A mérnökök nem nyughatnak…
Akik eddig Márkushegyen jártak és a szénbányászatot jól ismerik, mind elismerően szóltak arról a fejlett technikáról, technológiáról, amellyel ez az üzem dolgozik. A vállalat és a bányaüzem vezetői mégsem elégedettek. A feltárás és a tömegtermelés során számos probléma nehezítette a munkát. A mérnökök tehát nem nyughatnak: mind technikát, mind az eljárást fejleszteniük kell.

Gál Domonkos tervezési és fejlesztési mérnököt a műszaki fejlesztésről faggattam. Dokumentációt szed elő, térképen mutatja be: hol, milyen gondok várnak megoldásra.
A gépi jövesztés aránya a 90%-ot is meghaladja Márkushegyen. Csakhogy előfordulnak olyan kőzetviszonyok, amikor a gép tehetetlenné válik. A hagyományos fúró-robbantó eljárás pedig túl lassú. – Azt akarjuk elérni, hogy a nagyon kemény kőzetben is legalább 100-120 métert haladjanak havonta a vágathajtók. A beruházás befejezése a határidőre ily módon biztosított.

Gál Domonkos elmondta, hogy kiválasztották már azokat a gépeket, amelyekkel a fúró-robbantó eljárás termelékenységét legalább megkétszerezik. Úgy vélik, hogy a SECOMA fúrókocsival és az EIMCO rakodógéppel elérhető a 120 méteres kihajtási sebesség. Figyelemre méltó, hogy SECOMA kőzetcsavarozógépet is vásárolnak. Ezzel biztonságossá és gyorssá válik a kőzetcsavarok behelyezése.
Az Oroszlányi Szénbányák a biztonsági technológia fejlesztésében úttörő szerepet vállalt. Erről a jövőben sem mondanak le. A feltáró vágatokban, ahol kemény kőzetben haladnak kőzetcsavarozást alkalmaznak. Ennek tizenöt éves hagyománya van. A műszaki fejlesztők azt akarják elérni, hogy a homloknál végezhessék el a kőzetcsavarozást a gyorsan kötő ragasztóval.

A fejtéselőkészítő vágat biztosításának és a biztosítás visszarablásának technológiája is korszerűsítésre szorul. Ezen is dolgoznak. Jelenleg a telepített létszám 60%-át a vágatok biztosítása köti le. Ez túlságosan költséges „mulatság”, amit feltétlenül meg kell változtatni, ki kell iktatni.”

Márkushegyi napló – Jobb a klíma

Márkushegyi napló – Jobb a klíma

Érdekességek rovatunk folytatásában visszatérünk a Márkushegyi naplóhoz. A következő sorokban az 1979. augusztus 2-i bejegyzést olvashatjuk. Jó szerencsét!

„Jobb a klíma…

Reggel nyolc óra, Márkushegy. A feltárók porlepte 17-es csapata autóbuszra várakozik, indulnának a fürdőbe az éjszakai műszak után. Arcukon fáradtság, de jókedvűek. Távolabb lakatosok dolgoznak. Gépkocsi érkezik anyaggal rakottan.

Sárkány Attila, a bányaépítési üzem főmérnöke térképet terít az asztalra. Azon mutatja mit végeztek az elmúlt hetekben.

Sok munkát adott a föld alatti főszellőztető beszerelése, üzembe állítása. Végre túl vannak e munka nehezén a föld alatti főszellőztető működik. Megfordították vele a levegőáramlást az épülő bányában. – Nagy szükség volt az új főszellőztetőre – vélekedik a főmérnök. – A külszíni szellőztető már képtelen volt elegendő levegőt szolgáltatni. Mióta üzembe állítottuk az új gépet, érezhetően jobb a klíma odabent, megfelelőbb a munkahelyek szellőztetése.

Nem kis izgalommal várták Márkushegyen a Bányaműszaki Felügyelőség első komplex ellenőrzését. A tapasztalatokról is tájékoztat a főmérnök. – Az ellenőrök felhívták a figyelmünket a por lekötésére. A nagy teljesítményű jövesztőgépeknél és az átadó állomásoknál nagy a por. A könnyen jöveszthető márga erősen porzik. A vállalat segítségére van szükségünk ahhoz, hogy megfelelő porlekötési eljárást alkalmazzunk. Addig kötelezővé tesszük a porálarc viselését, az átadó állomásokat pedig beburkoltuk. Megvizsgáltatjuk a kőzetet, tudni akarjuk, nincs-e szilikózisveszély.

Átállások, munkahelyváltások, kisebb üzemzavarok jellemezték az elmúlt hónapot Márkushegyen. Ennek ellenére mintegy 20 százalékkal túlteljesítették tervüket. A főmérnök a TH-ívek hiányát nehezményezi: Áthidaló megoldást kell alkalmazniuk, a 21 kg/fm súlyú TH helyett 25 kg-ost kell beépíteniük. Ez duplán rossz az üzemnek. Egyrészt nehezíti a munkát, másrészt többletköltséget okoz. Célszerű volna, ha az illetékesek mielőbb elegendő készletet szereznének be, a tervek szerinti 21 kg-os TH-ból.”

Magyar Zsolt: Szénporos élet

Magyar Zsolt: Szénporos élet

Érdekességek rovatunk most következő részében ismét egy könyv elolvasására invitáljuk kedves látogatóinkat, követőinket! A regény a bányászattal foglalkozik, a történet a Mecseki Szénbányák felszámolásához köthető, pontosabban annak végkifejletéhez, az utolsó létező széntermelő bányaüzem, a Zobák-akna bezárásához.

A Szénporos élet című mű egy hiteles és izgalmas korlenyomat, melyet Magyar Zsolt, a szerző tisztelettel ajánl bányászoknak, azok féltő családtagjainak és minden bányászat iránt érdeklődőnek.

A könyv megvásárolható múzeumunkban, valamint a szeptember 3-ai könyvbemutatón is.

Ide kattintva pedig letölthető!

200 éve született Péch Antal

200 éve született Péch Antal

Péch Antal (Nagyvárad, 1822. június 14. – Selmecbánya, 1895. szeptember 18.) bányamérnök, az MTA tagja. A Bányászati és Kohászati Lapok megalapítója, első kiadója és szerkesztője.

1838-ban a selmecbányai Bányászati Akadémiára érkezett, ahol a bányász szakot szorgalmas tanulás után ösztöndíjat elérve, kitűnőre minősített végbizonyítvánnyal 1842-ben fejezte be. Az Akadémia elvégzése után kincstári szolgálatba lépett. A császári-királyi bányászati kamarában 1842. június 28-án gyakornokká nevezték ki. A hivatali esküt október 6-án tette le és zúzóművekben foglalkoztatták. 1844-ben a selmecbányai Cristina akna és a Gedeon táró vezetésével bízták meg. Még ebben az évben irányítását a Hoffer táróra is kiterjesztették. 1846 évben áthelyezték a Szász-érchegységbe Joachimsthalba (ma: Jahimov), ahol új zúzóművek építését vezette. 1847-ben a királyi kamara bányatisztté nevezte ki és Körmöcbányára (Kremnica) helyezték át. 1848 évben a Pénzügyminisztériumba a bányászati osztályra fogalmazónak osztották be. 1849-ben a magyar kormány utasítására (hazafias hűségének tanújelét adva) élete kockáztatásával Debrecenbe szállíttatta át a körmöcbányai pénzverő gépeit, berendezéseit és készleteit.

1867-ben saját anyagi erejére támaszkodva megalapította a Bányászati és Kohászati Lapok című folyóiratot és három évig kiadója is volt Pesten. Ezzel megteremtette az első rendszeresen megjelenő bányászati tudományos kiadványt. A lapban aktuális, a bányászattal és kohászattal foglalkozó hazai és a külföld eseményeivel foglalkozó hírek jelentek meg, ismertették a hazai és külföldi találmányokat, új eljárásokat. A lap kiadását 1871-ben a Selmeci Magyar Királyi Bányász- és Erdész Akadémia vette át. Tudományos irodalmat megteremtő munkásságáért és egyéni tudományos kutatásáért, ami a földkéreg mozgásainak megfigyelésére (geomechanika) irányult a Magyar Tudományos Akadémia 1879-ben levelező tagjává választotta. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alapító és tiszteletbeli tagja volt. A Pallas nagylexikon bányászati rovatának szerkesztője és megírója volt.  1894-ben javaslatára vezették be a Jó szerencsét köszöntést a bányászatban és kohászatban.

Eredményes nyitás

Eredményes nyitás

Eredményes nyitást tudhatunk magunk mögött, hiszen március 2-a óta közel 600 érdeklődő érkezett hozzánk. Ilyen látogatói számot utoljára 2019-ben tudtunk produkálni, amikor az utolsó teljes-normális évünk volt. A múzeum mellett a „Szabotázs a bányaüzemben” szabadulószoba is népszerű a látogatók körében, folyamatosan érkeznek a foglalások, és az élménybeszámolók sem maradnak el.

Folyamatos az attrakciófejlesztés, melynek keretében a gépek összeszerelési munkálatai is zajlanak, emellett pedig munkatársaink a kisebb-nagyobb feladatokat is ellátják, természetesen a tárlatvezetésen kívül.

Egy kis zárójeles érdekesség…ellátogattunk Márkushegyre, és talán sikerül majd beszereznünk olyan eredeti gépeket, amelyek még nem találhatóak meg a múzeumunkban.

Március 2-án nyitunk!

Március 2-án nyitunk!

Örömmel értesítjük kedves látogatóinkat, hogy a téli szünetünk véget ért, szerdától ismét rendes nyitvatartással várunk minden érdeklődőt!

A külső-és belső kiállítótereken kívül a kilátó és a kisvasút is igénybe vehető, így a megszokott jegyárakkal, megszokott nyitvatartási időben várjuk vendégeinket, ami az alábbiak szerint alakul: hétfő szünnap, kedden előzetes bejelentkezés alapján, szerdától vasárnapig pedig 10.00-tól 18.00-ig tart nyitva a Bányászati Múzeum. A szabadulószoba nyitva tartási időben szintén elérhető. Felnőtt belépő 1800 Ft, kedvezményes belépő 900 Ft, bányavasút pótjegy 300 Ft, kilátó pótjegy pedig 200 Ft!

Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy még tart a fejlesztés, ezért fokozott figyelmet és óvatosságot kérünk!

85 évvel ezelőtt kezdődött…

85 évvel ezelőtt kezdődött…

Oroszlányt a szénre épült városnak is szokták nevezni. Az elnevezés – visszatekintve a város történetére – nagyon találó, és nincs is létjogosultsága annak a vitának, hogy a „tyúk volt előbb, vagy a tojás?”. A szén, mint tudjuk – keletkezésének évmilliós léptékű időigénye miatt – már akkor is itt volt a település alatt, mikor az ősember tüzet rakott e vidéken és talán fel is figyelt arra, hogy a néhol előbukkanó fekete kő milyen jól ég, milyen jól táplálja a tüzét.

Oroszlány község bányászattörténetének egyik legfontosabb, és a krónikákban legtöbbször megemlített eseménye az első akna létesítése volt. Az ígéretes kutatások után majd két évtized kellett ahhoz, hogy 1937. június 1-én megkezdődhessen az 1621/1937 szám alatt engedélyezett Oroszlányi I. sz. akna mélyítése. Aztán egyre-másra követték egymást az események úgy a község, mint a bányászkodás történetében. Így lett például egy jeles nap 1937. december 4-e. Két fontos eseményt is feljegyeztek erre a napra az egykori krónikák. Ezen a napon kapcsolták be Oroszlányon a villanyvilágítást és szintén ezen a napon ért a külszínre az Oroszlányi I. sz. aknával feltárt bánya szellőztetését szolgáló, 2 m széles, 1 m magas keretácsolattal biztosított 45° emelkedésű, 78 m hosszú légfeltörés. Sok történeti forrás ezt a napot tekinti az oroszlányi bányászkodás megindulásának.

A teljes dokumentum ide kattintva megtalálható!

Az Oroszlányi szénbányászat rövid története / Bariczáné Szabó Szilvia összeállítása

Megszakítás