Mérnök Est

Mérnök Est

A Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara, a Komárom-Esztergom Megyei Építész Kamara, valamint a MTESZ Komárom-Esztergom Megyei Egyesület szervezésében 2022. szeptember 17-én szombaton múzeumunk adott otthont a Komárom-Esztergom Megyei Mérnök Estnek.

A találkozó jó hangulatát az Oroszlányi Bányász Koncert Fesztivál Fúvószenekar és a Kaméleon Zenekar koncertje biztosította.
Jó szerencsét!

Így telt a Bányásznap utolsó napja

Így telt a Bányásznap utolsó napja

A Bányász Koncert Fesztivál Fúvószenekar reggeli ébresztőjével vette kezdetét a vasárnapi program az oroszlányi Bányásznapon.

A jeles nap alkalmából délelőtt szentmisére került sor a Bányászati Múzeum színpadán, melyet Spányi Antal celebrált, majd ezután gospel hangverseny következett.

25 csapat nevezésével, szintén délelőtt vette kezdetét a múzeum területén a VIII. Bányász Ételek Főzőversenye. Az ízletes ételek a zsűrit is lenyűgözték, nehéz volt döntést hozniuk a finomabbnál finomabb főztök között. A versenyt végül a Lokálpatrióták csapata nyerte meg, második lett a Roma Önkormányzat, míg harmadik helyen a Mackó család végzett.

Az eredményhirdetés után az MVM Vértesi Erőmű Zrt. – Bányász Next Színpad szervezésében családi nap vette kezdetét. A rendezvénytéren egymást követték a kulturális szereplők. Mi muzsikus lelkek címmel népszerű magyar dalokat és slágereket adott elő a KaDarka Társulat, melyet a Silhouette Balett, az Aforce1 TSE bemutatója, valamint a Street Generation extrém sport attrakciója követett.

Kalap Jakab zenés gyermekműsorára és a Showder Klubos Trabarna előadására már zsúfolásig megtelt a helyszín. Ezután a Bányásznapi kerékpártúra eredményhirdetése következett, melyre rekordszámú, 338 nevezés érkezett. A túrát teljesítő legidősebb résztvevő, Szép Lídia, valamint a legfiatalabb bicajos, Lincmayer András emléklapot és ajándéktasakot vehetett át, majd egy női és egy férfi kerékpárt sorsoltak ki az indulók között. A szerencsés nyerteseknek – Ságiné Kincses Ágnesnek és Hermann Emőkének – Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő, Lazók Zoltán polgármester, illetve a szervező, az Oroszlányi Tekergők Kerékpáros Szakosztály nevében Torma Lajos adta át a kétkerekűt.

Az esemény három koncerttel folytatódott. Elsőként Kis Grófo, majd Vastag Csaba szórakoztatta a szépszámú közönséget, végül DJ Bóli retro partyja zárta a napot.

Forrás: oroszlany.hu

A mérnökök nem nyughatnak…

A mérnökök nem nyughatnak…

A héten is folytatjuk Érdekességek rovatunkat. Az előző héthez hasonlóan, ismét a Márkushegyi naplóból szemezgettünk. A következő sorokban az 1982. augusztusi bejegyzést olvashatják. Jó szerencsét!

„A mérnökök nem nyughatnak…
Akik eddig Márkushegyen jártak és a szénbányászatot jól ismerik, mind elismerően szóltak arról a fejlett technikáról, technológiáról, amellyel ez az üzem dolgozik. A vállalat és a bányaüzem vezetői mégsem elégedettek. A feltárás és a tömegtermelés során számos probléma nehezítette a munkát. A mérnökök tehát nem nyughatnak: mind technikát, mind az eljárást fejleszteniük kell.

Gál Domonkos tervezési és fejlesztési mérnököt a műszaki fejlesztésről faggattam. Dokumentációt szed elő, térképen mutatja be: hol, milyen gondok várnak megoldásra.
A gépi jövesztés aránya a 90%-ot is meghaladja Márkushegyen. Csakhogy előfordulnak olyan kőzetviszonyok, amikor a gép tehetetlenné válik. A hagyományos fúró-robbantó eljárás pedig túl lassú. – Azt akarjuk elérni, hogy a nagyon kemény kőzetben is legalább 100-120 métert haladjanak havonta a vágathajtók. A beruházás befejezése a határidőre ily módon biztosított.

Gál Domonkos elmondta, hogy kiválasztották már azokat a gépeket, amelyekkel a fúró-robbantó eljárás termelékenységét legalább megkétszerezik. Úgy vélik, hogy a SECOMA fúrókocsival és az EIMCO rakodógéppel elérhető a 120 méteres kihajtási sebesség. Figyelemre méltó, hogy SECOMA kőzetcsavarozógépet is vásárolnak. Ezzel biztonságossá és gyorssá válik a kőzetcsavarok behelyezése.
Az Oroszlányi Szénbányák a biztonsági technológia fejlesztésében úttörő szerepet vállalt. Erről a jövőben sem mondanak le. A feltáró vágatokban, ahol kemény kőzetben haladnak kőzetcsavarozást alkalmaznak. Ennek tizenöt éves hagyománya van. A műszaki fejlesztők azt akarják elérni, hogy a homloknál végezhessék el a kőzetcsavarozást a gyorsan kötő ragasztóval.

A fejtéselőkészítő vágat biztosításának és a biztosítás visszarablásának technológiája is korszerűsítésre szorul. Ezen is dolgoznak. Jelenleg a telepített létszám 60%-át a vágatok biztosítása köti le. Ez túlságosan költséges „mulatság”, amit feltétlenül meg kell változtatni, ki kell iktatni.”

Márkushegyi napló – Jobb a klíma

Márkushegyi napló – Jobb a klíma

Érdekességek rovatunk folytatásában visszatérünk a Márkushegyi naplóhoz. A következő sorokban az 1979. augusztus 2-i bejegyzést olvashatjuk. Jó szerencsét!

„Jobb a klíma…

Reggel nyolc óra, Márkushegy. A feltárók porlepte 17-es csapata autóbuszra várakozik, indulnának a fürdőbe az éjszakai műszak után. Arcukon fáradtság, de jókedvűek. Távolabb lakatosok dolgoznak. Gépkocsi érkezik anyaggal rakottan.

Sárkány Attila, a bányaépítési üzem főmérnöke térképet terít az asztalra. Azon mutatja mit végeztek az elmúlt hetekben.

Sok munkát adott a föld alatti főszellőztető beszerelése, üzembe állítása. Végre túl vannak e munka nehezén a föld alatti főszellőztető működik. Megfordították vele a levegőáramlást az épülő bányában. – Nagy szükség volt az új főszellőztetőre – vélekedik a főmérnök. – A külszíni szellőztető már képtelen volt elegendő levegőt szolgáltatni. Mióta üzembe állítottuk az új gépet, érezhetően jobb a klíma odabent, megfelelőbb a munkahelyek szellőztetése.

Nem kis izgalommal várták Márkushegyen a Bányaműszaki Felügyelőség első komplex ellenőrzését. A tapasztalatokról is tájékoztat a főmérnök. – Az ellenőrök felhívták a figyelmünket a por lekötésére. A nagy teljesítményű jövesztőgépeknél és az átadó állomásoknál nagy a por. A könnyen jöveszthető márga erősen porzik. A vállalat segítségére van szükségünk ahhoz, hogy megfelelő porlekötési eljárást alkalmazzunk. Addig kötelezővé tesszük a porálarc viselését, az átadó állomásokat pedig beburkoltuk. Megvizsgáltatjuk a kőzetet, tudni akarjuk, nincs-e szilikózisveszély.

Átállások, munkahelyváltások, kisebb üzemzavarok jellemezték az elmúlt hónapot Márkushegyen. Ennek ellenére mintegy 20 százalékkal túlteljesítették tervüket. A főmérnök a TH-ívek hiányát nehezményezi: Áthidaló megoldást kell alkalmazniuk, a 21 kg/fm súlyú TH helyett 25 kg-ost kell beépíteniük. Ez duplán rossz az üzemnek. Egyrészt nehezíti a munkát, másrészt többletköltséget okoz. Célszerű volna, ha az illetékesek mielőbb elegendő készletet szereznének be, a tervek szerinti 21 kg-os TH-ból.”

Magyar Zsolt: Szénporos élet

Magyar Zsolt: Szénporos élet

Érdekességek rovatunk most következő részében ismét egy könyv elolvasására invitáljuk kedves látogatóinkat, követőinket! A regény a bányászattal foglalkozik, a történet a Mecseki Szénbányák felszámolásához köthető, pontosabban annak végkifejletéhez, az utolsó létező széntermelő bányaüzem, a Zobák-akna bezárásához.

A Szénporos élet című mű egy hiteles és izgalmas korlenyomat, melyet Magyar Zsolt, a szerző tisztelettel ajánl bányászoknak, azok féltő családtagjainak és minden bányászat iránt érdeklődőnek.

A könyv megvásárolható múzeumunkban, valamint a szeptember 3-ai könyvbemutatón is.

Ide kattintva pedig letölthető!

200 éve született Péch Antal

200 éve született Péch Antal

Péch Antal (Nagyvárad, 1822. június 14. – Selmecbánya, 1895. szeptember 18.) bányamérnök, az MTA tagja. A Bányászati és Kohászati Lapok megalapítója, első kiadója és szerkesztője.

1838-ban a selmecbányai Bányászati Akadémiára érkezett, ahol a bányász szakot szorgalmas tanulás után ösztöndíjat elérve, kitűnőre minősített végbizonyítvánnyal 1842-ben fejezte be. Az Akadémia elvégzése után kincstári szolgálatba lépett. A császári-királyi bányászati kamarában 1842. június 28-án gyakornokká nevezték ki. A hivatali esküt október 6-án tette le és zúzóművekben foglalkoztatták. 1844-ben a selmecbányai Cristina akna és a Gedeon táró vezetésével bízták meg. Még ebben az évben irányítását a Hoffer táróra is kiterjesztették. 1846 évben áthelyezték a Szász-érchegységbe Joachimsthalba (ma: Jahimov), ahol új zúzóművek építését vezette. 1847-ben a királyi kamara bányatisztté nevezte ki és Körmöcbányára (Kremnica) helyezték át. 1848 évben a Pénzügyminisztériumba a bányászati osztályra fogalmazónak osztották be. 1849-ben a magyar kormány utasítására (hazafias hűségének tanújelét adva) élete kockáztatásával Debrecenbe szállíttatta át a körmöcbányai pénzverő gépeit, berendezéseit és készleteit.

1867-ben saját anyagi erejére támaszkodva megalapította a Bányászati és Kohászati Lapok című folyóiratot és három évig kiadója is volt Pesten. Ezzel megteremtette az első rendszeresen megjelenő bányászati tudományos kiadványt. A lapban aktuális, a bányászattal és kohászattal foglalkozó hazai és a külföld eseményeivel foglalkozó hírek jelentek meg, ismertették a hazai és külföldi találmányokat, új eljárásokat. A lap kiadását 1871-ben a Selmeci Magyar Királyi Bányász- és Erdész Akadémia vette át. Tudományos irodalmat megteremtő munkásságáért és egyéni tudományos kutatásáért, ami a földkéreg mozgásainak megfigyelésére (geomechanika) irányult a Magyar Tudományos Akadémia 1879-ben levelező tagjává választotta. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alapító és tiszteletbeli tagja volt. A Pallas nagylexikon bányászati rovatának szerkesztője és megírója volt.  1894-ben javaslatára vezették be a Jó szerencsét köszöntést a bányászatban és kohászatban.

Eredményes nyitás

Eredményes nyitás

Eredményes nyitást tudhatunk magunk mögött, hiszen március 2-a óta közel 600 érdeklődő érkezett hozzánk. Ilyen látogatói számot utoljára 2019-ben tudtunk produkálni, amikor az utolsó teljes-normális évünk volt. A múzeum mellett a „Szabotázs a bányaüzemben” szabadulószoba is népszerű a látogatók körében, folyamatosan érkeznek a foglalások, és az élménybeszámolók sem maradnak el.

Folyamatos az attrakciófejlesztés, melynek keretében a gépek összeszerelési munkálatai is zajlanak, emellett pedig munkatársaink a kisebb-nagyobb feladatokat is ellátják, természetesen a tárlatvezetésen kívül.

Egy kis zárójeles érdekesség…ellátogattunk Márkushegyre, és talán sikerül majd beszereznünk olyan eredeti gépeket, amelyek még nem találhatóak meg a múzeumunkban.

Március 2-án nyitunk!

Március 2-án nyitunk!

Örömmel értesítjük kedves látogatóinkat, hogy a téli szünetünk véget ért, szerdától ismét rendes nyitvatartással várunk minden érdeklődőt!

A külső-és belső kiállítótereken kívül a kilátó és a kisvasút is igénybe vehető, így a megszokott jegyárakkal, megszokott nyitvatartási időben várjuk vendégeinket, ami az alábbiak szerint alakul: hétfő szünnap, kedden előzetes bejelentkezés alapján, szerdától vasárnapig pedig 10.00-tól 18.00-ig tart nyitva a Bányászati Múzeum. A szabadulószoba nyitva tartási időben szintén elérhető. Felnőtt belépő 1800 Ft, kedvezményes belépő 900 Ft, bányavasút pótjegy 300 Ft, kilátó pótjegy pedig 200 Ft!

Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy még tart a fejlesztés, ezért fokozott figyelmet és óvatosságot kérünk!

85 évvel ezelőtt kezdődött…

85 évvel ezelőtt kezdődött…

Oroszlányt a szénre épült városnak is szokták nevezni. Az elnevezés – visszatekintve a város történetére – nagyon találó, és nincs is létjogosultsága annak a vitának, hogy a „tyúk volt előbb, vagy a tojás?”. A szén, mint tudjuk – keletkezésének évmilliós léptékű időigénye miatt – már akkor is itt volt a település alatt, mikor az ősember tüzet rakott e vidéken és talán fel is figyelt arra, hogy a néhol előbukkanó fekete kő milyen jól ég, milyen jól táplálja a tüzét.

Oroszlány község bányászattörténetének egyik legfontosabb, és a krónikákban legtöbbször megemlített eseménye az első akna létesítése volt. Az ígéretes kutatások után majd két évtized kellett ahhoz, hogy 1937. június 1-én megkezdődhessen az 1621/1937 szám alatt engedélyezett Oroszlányi I. sz. akna mélyítése. Aztán egyre-másra követték egymást az események úgy a község, mint a bányászkodás történetében. Így lett például egy jeles nap 1937. december 4-e. Két fontos eseményt is feljegyeztek erre a napra az egykori krónikák. Ezen a napon kapcsolták be Oroszlányon a villanyvilágítást és szintén ezen a napon ért a külszínre az Oroszlányi I. sz. aknával feltárt bánya szellőztetését szolgáló, 2 m széles, 1 m magas keretácsolattal biztosított 45° emelkedésű, 78 m hosszú légfeltörés. Sok történeti forrás ezt a napot tekinti az oroszlányi bányászkodás megindulásának.

A teljes dokumentum ide kattintva megtalálható!

Az Oroszlányi szénbányászat rövid története / Bariczáné Szabó Szilvia összeállítása

„Mit jelent Önnek a bányásznap?”

„Mit jelent Önnek a bányásznap?”

Érdekességek rovatunk soron következő részében a Bányászélet című dolgozói lap 1987. szeptemberi lapszámából szemezgettünk…és mivel szeptember, természetesen a fő téma a Bányásznap volt!
1987-ben két jelentős évfordulóhoz is érkezett az Oroszlányi Szénbányák, erre emlékeztek a 37. bányásznapon. 50 éve kezdődött a bányászkodás a szénmedencében, valamint 30 éve volt önálló a vállalat, így a bányásznap jó alkalom volt a múltidézésre, az eredmények számbavételére, és a jövő terveink felvázolására.

A jeles alkalomból az említett újság kiemelt témája volt a bányászünnep, melynek apropóján feltette azt a kérdést az ünneplő tömegben a vállalat dolgozóinak, hogy „Mit jelent Önnek a bányásznap?”

Bányásznap. Számomra ez a nap egyet jelent a múltidézéssel, a hősök, a mártírok emléke előtti tisztelgéssel. De jelenti a mai bányászok szívből jövő köszöntését, nehéz, nem mindennapi, embert próbáló munkájuk elismerését. Tisztelem őket, valamennyiüket. Tisztelem bennük a bátorságot, fegyelmezettséget, mely nap mint nap erőt ad nekik, hogy a mélybe szálljanak. Ez a nap országszerte az övék, a bányászoké. Városunk az idén is méltóképpen köszöntötte a bányásznapot.

A műsorok…
A rendezők számos programmal, műsorok sokaságával csalogatták a közönséget. Érdeklődőkben nem is volt hiány. A szombati és vasárnapi programokra is sereglettek a szabadtéri színpad köré.

A toborzó…
Ha ezt a szót halljuk, toborzó, valamennyien a bányászutánpótlásra gondolunk. Szép és felelősségteljes feladat ez, hiszen nem könnyű egy nehéz hivatást úgy bemutatni, hogy ez közben csábító is legyen. – vallja Csávás Imre.

Az üszb titkára…
Ilyenkor bányásznapon, mi bányászok, nem csak ünnepelünk, de számot is vetünk önmagunkkal, munkánkkal, sorsunkkal. Jómagam több, mint negyedszázada vagyok a vállalatnál. Javarészt a föld alatt, vájárként dolgoztam. Számomra ez az ünnep az életet, a fennmaradást, a családi boldogulást jelenti. – mondta Magyar Zoltán, a XX-as bányaüzem szakszervezeti bizottságának titkára.

A versenyfelelős…
Részese vagyok a tervezésnek, az elszámolásnak, ugyanakkor ellátom az igazgatósági brigádoknál adódó versenytitkára teendőket. A bányásznapon minden évben itt vagyunk a téren a feleségemmel együtt, aki szintén a bánya dolgozója. Végignézzük a műsorokat, jólesik egy kis kikapcsolódás, beszélgetés. – mesélte Gönczöl István.

Hétköznapi hősök…
Vájárok valamennyien: elővájásokon, frontokon dolgoznak, három szakban járnak, idősek és fiatalok, munkában megfáradtak és friss erővel csatára indulók. A Déli Bányaüzem XXI-es aknájának megbecsült vájárai közé tartozik Aszódi György. Túl az ötvenen, az idős, tapasztalt bányászok között tartják számon. Felesége is nálunk dolgozik, s most közösen idézik fel a múltat az albérleti indulástól a családi ház építéséig.

Huszonkilenc évvel ezelőtt jöttem el Makóról Oroszlányba vájártanulónak. Bevallom, elsősorban a pénz miatt választottam ezt a szakmát – idézi fel a múltat Bándi Mihály, a XX-as bányaüzem vájára. A bányásznapi ünnepségek, ezek a rendezvények alkalmat nyújtanak a régi ismerősökkel való találkozásokra, a kikapcsolódásra, a pihenésre, ami bizony ránk is fér- mondja.
A bányásznap nekem a kikapcsolódást, a szórakozást jelenti, de ugyanakkor azt is, mennyit, milyen sokat kell a hétköznapok során tenni, dolgozni. – mondta Cseh István a majki bánya segédvájára.

Megszakítás