Szabadulós játék Oroszlányban

Szabadulós játék Oroszlányban

Újabb jó hírrel szolgálhatunk! Múzeumunk nyitásával a szabadulószobába is lehet időpontot foglalni.

Játszottál már valaha a szabadságodért? De biztosan nem ilyen helyen. Izgalmas, eredeti helyszínen, az Oroszlányi Bányászati Múzeum területén alakítottuk ki formabontó szabadulós játékunkat. A főként logikai feladatokkal tarkított program várja a kreatív megfejtőit, remek csapatépítő játék és tréning az elmének. Fejtsd meg a feladványokat, hárítsd el az üzemi problémát és szabadulj a bányából!

Jó szerencsét!
A Tata és Környéke Turisztikai Egyesület és az Oroszlányi Bányászati Múzeum munkatársai

Amire már régóta vártunk! – Újra nyitva!

Amire már régóta vártunk! – Újra nyitva!

A kormányrendelet szerint 2021. május 1-től a védettségi igazolvánnyal rendelkezők látogathatják többek között a múzeumokat, így az Oroszlányi Bányászati Múzeum ismét kitárja kapuit, a szükséges biztonsági előírások betartásával.

Nem csak a fedett látogatótérben, hanem szabadtéren is maszkot kell viselni a múzeumban tartózkodóknak. Munkatársaink folyamatosan fertőtlenítenek, hogy biztosítsák a megfelelő körülményeket látogatóink számára. A hónapok óta zajló felújítás miatt a megszokott parkolási rend és belépés megváltozott. A bejárat a hátsó kapunál található, amit gyalogosan lehet megközelíteni a lenti parkolóból. A volt főbejárat, a Kastély felől szintén csak gyalogosan közelíthető meg.

A kilátó és a kisvasút is igénybe vehető, így a megszokott jegyárakkal várjuk az érdeklődőket a megszokott nyitvatartási időben, ami az alábbiak szerint alakul: hétfő és kedd szünnap, szerdától vasárnapig pedig 10.00-tól 18.00-ig tart nyitva a Bányászati Múzeum. Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy mivel még javában tart a fejlesztés, bizonyos részek építési területnek minősülnek, így fokozott figyelmet és óvatosságot kérünk! Várunk szeretettel minden érdeklődőt az Oroszlányi Bányászati Múzeumba! Jó szerencsét!

Külüzemek története

Külüzemek története

Ezen a héten egy rövid időre megszakítjuk az aknák bemutatását és egy kicsit belemélyedünk a külüzemek rejtelmeibe.

Az Oroszlányi Szénbányák létrejötte után, 1957 nyarán megalakult Központi Műhely a XVI. Bányaüzem műhelyeiben végezte munkáját, majd az 1962-ben felépült korszerű műhelycsarnokba költözött. Folyamatosan bővült a tevékenysége, majd önálló üzemmé vált. A Központi Műhely, illetve Gépjavító Üzem szervezete végezte többek között a vállalat és a bányaüzemek működéséhez szükséges villamosenergia hálózat üzemeltetését, karbantartását, fejlesztését, az ivóvízellátást, a telefonközpontok kezelését. Három telephellyel rendelkezett, amelyek a Szállító üzem, a kötélpályák és a palatörőmű.

Az anyagellátó üzem a vállalathoz érkező anyagok fogadását, tárolását, a bányaüzemek és segédüzemek anyagellátását végezte. Részlegei a központi raktár, a NIKEX-tranzitraktár, saját üzemi karbantartó részleg és központi fatelep.

Az Anyagforgalmi és Gépkocsi Üzem fennállása során néha a Szállító Üzem, máskor az Anyagellátó szervezetéhez került. 1976-tól önálló lett a Garázs Üzem. Folyamatosan növekedett a közúti szállítás szerepe, elsősorban az üzemek anyagellátásában, de egyre nagyobb mértékben a szén szállításában is. A belső anyagmozgatás gépesítése során valamennyi üzemet elláttak emelővillás targoncákkal, és ezek központi javítását, továbbá az Anyagellátó Üzem munkagépeinek karbantartását is a Garázs Üzem végezte.

Az építészeti üzem az épületek, utak, műtárgyak karbantartásán kívül saját rezsis beruházási munkákkal és korlátozott mértékben külső megrendelésre végzett egyéb építési feladatokkal foglalkozott. Elősegítették a márkushegyi bányaépítés külszíni építményeinek megépítését, de munkájuk eredménye Oroszlányban a városi Művelődési Ház, a Munkásőrség és a Városi Pártbizottság székháza és a fedett uszoda.Következő fejezetünkben a szociális helyzetre térünk ki részletesebben!

Bányaüzemek története II.

Bányaüzemek története II.

Folytatjuk utazásunkat a bányaüzemek világába. A következő sorokban a XIX-es és a XX-as aknák történetét elevenítjük fel.

XIX-es bányaüzem
Az oroszlányi szénmedence DK-i peremén elhelyezkedő, vetőktől szabdalt területen telepített XIX-es bányaüzem beruházási munkáit 1949. októberében indították. A lejtős akna szelvénye 538 méter hosszú volt, a függőleges akna 3,8 méter átmérőjű, téglafal biztosítású és 137 méter mély volt. A lejtős akna mélyítése során a 60. méterben úszóhomok lencsét ütöttek meg, ezen csak nagy nehézségek árán sikerült átjutni. Az itt fakasztott vizet az akna teljes élettartama alatt szivattyúzni kellett. A függőleges akna helyének kijelölésekor fontos szempont volt, hogy a később telepítendő XX-as bányaüzemmel közös kihúzó légaknája legyen. Az 1950. december 30-án a tatabányai XII-es aknában bekövetkezett sújtólégrobbanás után viszont olyan döntést hoztak, hogy mindkét üzemet önálló szellőztetési rendszerrel kell megépíteni.

XX-as bányaüzem
Az 1951-es elgondolások szerint az oroszlányi szénmedence K-i részén, a XIX-es és a XX-as aknák telepítésével fognák meg a kb. 12 Mt szénvagyont. A XX-as aknai feltárást lejtős és függőleges aknával végeznék, de a nagyobb mélység miatt azonban mintegy 700-750 méter hosszú lejtős aknára lett volna szükség, ezért inkább a két függőleges aknával való feltárás mellett döntöttek. A szállító-és a légaknát 1952-ben mélyítették. A nagyobb mélység miatt várható nyomás kivédésére zárt íves betonidomkő biztosítással képezték ki az akna körüli állandó bányatérségeket. A bányaüzem a külszínen megépített siklóval csatlakozott a meglévő középállomáshoz. A majki aknák mélyítését a BAV 1971. áprilisában kezdte meg és 1974-ben a két 230 méter mély akna végleges felszerelése is megtörtént. Az aknák mélyítésével egyidőben megindult a föld alatti összeköttetés kialakítása a két terület között. A már leművelt IV-es alapközlei mező megkerülésével a város pillérében történt az 1,8 km hosszú összekötő vágat kihajtása. Ezzel lehetővé vált az összevont bányaüzem központosított anyagellátása és a külszíni telephely áthelyezése a majki aknákhoz. A XVI-os bányaüzem területéről áttelepült, 1979-ben nyitott Bányászati Múzeum 2001-től az új XX-as akna területén működik.

Márciusi helyzetjelentés

Márciusi helyzetjelentés

A kellemetlen időjárás ellenére, az elmúlt három hét alatt is folytak a munkálatok a Bányászati Múzeumban.

A fogadóépületnél a nyílászárók beépítését végzik a szakemberek, a fa tetőszerkezetre pedig feltették a lemezeket. A kiállítócsarnokban – vagyis a volt kompresszorházban – a mellékhelyiségek kialakítása is elkezdődött. Az építési területen az elektromoshálózat kialakítása a végéhez közeledik, már a kábelárkok betemetését végzik. A falézépületben beüzemelték a kazánt, az ablakokra felkerültek a reluxák, a külső szigetelés felrakása pedig folyamatban van. A felújítás műtárgyvédelmi szempontból is nagy jelentőséggel bír. A 2000-ben lekapcsolt térvilágítási oszlopokon újra működőképes lámpák lesznek. A múzeum dolgozói elvégezték a faléz kitakarítását, valamint a Grófi út és a múzeum kerítése közötti rész rendbetételét.

Oroszlányi szénbányászat

Oroszlányi szénbányászat

1891. július 9-én, Budapesten egy pénzcsoport 400.000Ft alaptőkével megalakította a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulatot (MÁK Rt.). Tagjai a javuló szénpiaci helyzet miatt megvásárolták a szénkutatási és szénkiaknázási jogot a vértessomlói bányászat területén. Ezt követően alakult ki a tatabányai szénbányászat. A kutatásokat a tatabányai medencén kívül is folytatták, hogy a szénterületeket bővítsék. Így került sor 1915-ben az oroszlányi medencében az első kutatófúrásokra. Ezek eleinte eredménytelennek bizonyultak, majd 1930-ban harántolták első ízben az oroszlányi medencében a 2m vastag, jó minőségű felső telepet.

Az 1929-ben kezdődött világgazdasági válság a MÁK Rt. keretén belül működő szénbányászat fejlődését rendkívül visszavette. Ennek ellenére az itteni kedvező települési viszonyok arra ösztönözték a társaságot, hogy Oroszlány gazdaközösségével ásványszénkutatási és szénkiaknázási szerződést kössön. A gazdákkal kötött, 50 évre szóló szerződést 1930. január 16-án Vida Jenő elnök-vezérigazgató írta alá, és az ettől a naptól lépett érvénybe.
A szerződéskötések után megélénkült a kutatófúrási tevékenység Oroszlány határában. 1937. június 1-jén meg is kezdték Oroszlányban az első akna mélyítési munkáit, július 23-án pedig az aknában is elérték a korábban átfúrt, 3m vastag széntelepet.
A II. világháború során kialakult, fokozott szénínség kielégítését szolgálta az az intézkedés, hogy az oroszlányi medencében további bányanyitásokat foganatosítsanak. A tatabányai számozási sorrendet folytatva, XVI-os bányaüzem építési munkáit 1940. január 14-én kezdték meg.

Oroszlányi Bányászati Múzeum
Adatvédelmi áttekintés

Tisztelt Látogatónk!

Az Oroszlányi Bányászati Múzeum honlapjának szerkesztősége (www.banyaszatimuzeum.hu) a felhasználók személyes adatait a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáró szoló 1992. évi LXIII és az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1998. évi VI. törvényben valamint az adatvédelmi biztos által kiadott állásfoglalásokban meghatározottak szerint kezeli, figyelembe véve az Online Privacy Alliance (Hálózati Adatvédelmi Szövetség) ajánlásait is.

Személyes adat az az adat: amely bármely meghatározott természetes személlyel ( a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható, az adatból levonható az érintettre vonatkozó következtetés.


A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Felhasználói személyes adat nem képződhet honlap látogatásával összefüggésben, csak akkor, amikor a felhasználó a szerkesztőséggel történő kapcsolatba lépés céljából bizonyos adatait (név, cím, e-mail cím) megadja. A felhasználó böngészőjén keresztül annak winchesterére kerülhet azonban egy információs file, az úgynevezett „cookie” vagy „süti”, ami egyértelműen azonosítja a felhasználót a következő látogatás alkalmával és nyomon követhetővé teszi a böngészését a honlapon, de semmilyen személyes adatot a látogatóról nem tárol. Ezt az információs fájlt a felhasználó a böngészője segítségével bármikor eltávolíthatja.

Amennyiben Ön kérdést kíván feltenni, vagy véleményét, észrevételeit szeretné megosztani a szerkesztőséggel, azt a következő címekre kattintva teheti meg:
info@banyaszatimuzeum.hu

A honlap információi felhasználhatók a forrás megjelölésével.

A honlap eredeti tartalma, illetve oldalainak bármilyen alkotóeleme (szöveg, kép, hang, videó) szerzői jogvédelem alá esik, csak előzetes írásbeli engedéllyel használható fel. Nem kell engedély az idézéshez. Az idézésnek azonban meg kell felelnie a vonatkozó törvények paragrafusainak. Idézés esetén – forrás megjelöléssel – kérünk rámutatni (link elhelyezése) a honlapunk megfelelő oldalára. A honlap tulajdonosának engedélye nélkül az oldalak bármely alkotóeleme (együtt és külön-külön is) online, vagy nyomtatott reprodukálása nyilvános közzététel céljából tilos. Előzetes írásos engedély nélkül a honlap tartalmi elemei nem helyezhetők el sem nyilvános, sem zárt adatbázisban. A honlap tartalmi és formai alkotórészei közlési engedély esetén sem változtathatók meg és nem használhatók fel a honlap tartalmától eltérő célra.

A honlap tartalmának szerzői joga a honlap tulajdonosát illeti meg, kivéve abban az esetben, ha a konkrét dokumentumban más forrás van feltüntetve, illetve a szerzői joggal kapcsolatban egyéb közlés történik – akkor annak megfelelően kell eljárni.

Felhívjuk a figyelmét, hogy a  fentiekben részletezett feltételektől eltérő vagy azokat sértő használat szerzői jogi, polgári jogi és büntetőjogi következményekkel járhat.

E honlap szolgáltatásról szóló referenciák (linkek) elhelyezhetők más online szolgáltatásokban. A honlap tulajdonosa fenntartja magának a jogot, hogy a méltatlan környezetbe helyezett kapcsolódás ellen kifogást emeljen, és annak megszüntetését kezdeményezze. A kapcsolódás elhelyezésről az alábbi címen kérünk bejelentést: info@banyaszatimuzeum.hu

A honlap anyagainak felhasználásával kapcsolatban további információt kaphat ugyanezen a címen, ahol a felhasználás kívánt módozatát írja le.

A honlap tulajdonosa fenntartja a jogot, hogy honlapját bármikor módosítsa, vagy átdolgozza, illetve elérhetőségét korlátozza, megszüntesse. A honlap tulajdonosa nem garantálja a weboldalalhoz való hozzáférés folyamatosságát, illetve hibamentességét. A honlap tulajdonosa kizárja felelősségét a honlapon található linkkel kapcsolt honlapok tartalmáért, illetve megbízhatóságáért. A honlap tulajdonosa nem vállal semmilyen felelősséget az ezen a kiszolgálón megjelentetett oldalakon található információk, grafikák, ábrák, képek, illetve szoftver bármilyen célra való alkalmasságát illetően. Minden dokumentumot, grafikát, ábrát, képet a “jelen állapotában”, minden szavatosság nélkül helyezünk el, és azok előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak.

A honlap tulajdonosa nem vállal felelősséget semmilyen közvetlen, közvetett, véletlen, különleges vagy bármilyen más kárért (korlátozás nélkül beleértve az elmaradt hasznot, az üzletmenet megszakadásával vagy az üzleti információ elvesztésével és adatvesztéssel kapcsolatos károkat).