A bányaüzemek rejtelmei

A bányaüzemek rejtelmei

Érdekességek rovatunk következő részében folytatjuk a bányaüzemek megismerését.

XXIII-as bányaüzem
1961 júliusában a 9.8 Mt szénvagyonú területen megkezdték a lejtős akna mélyítését, majd a függőleges aknáét is. A lejtős akna 244 méter hosszú, a függőleges akna 94 méter mély volt. A bányaüzemet 1966. január 1-jén helyezték üzembe. A bányamező túlnyomó részén sok gondot okozott a felső telep fedőjében lévő víz és az alsó telep fedőjét alkotó homokos közkő beszakadása. A lejtős aknában először csillével, majd 1978-tól gumiszalaggal szállítottak, amely alkalmas volt személyszállításra is. A külszínen létesített faszerkezetű széntároló bunkerben összegyűjtött szenet tehergépkocsikkal hordták a XXII-es aknai feladóhelyre és onnan került az osztályozóra. A XXI-es, XXII-es és XXIII-as bányaüzemek 1981-től Déli bányaüzem elnevezéssel közös szervezeti egységben, közös üzemvezetéssel működtek.

Márkushegyi bányaüzem
A bányatelepítést indokolta a kimerülő bányák miatti termeléscsökkenés, valamint az Oroszlányi Hőerőmű energetikai szénigénye. Erre az időre esett a medence szénbázisára épült erőmű 235 MW-os rekonstrukciója. Jelentős szempont volt az Oroszlányban kialakult bányásztársadalom foglalkoztatottságának hosszú időre szóló megoldása. A Márkushegyi bányaüzem építését, a lejtős akna és három függőleges akna mélyítésével, 1976 februárjában kezdték meg, a termelésbe pedig 1981. április 1-jén lépett be. A lejtős akna 1626 méter hosszú, benne Scharf-féle függő sínpálya és gumiszalag pálya. A központi beszálló akna 6 méter átmérőjű és 314,4 méter mély volt. A Márkushegyi bányaüzem bányatelke magába foglalta Pusztavám területét is. A szénvagyon mintegy 45%-a lakott terület alatt volt. Az ennek védelmére kijelölt pillér lefejtése folyamatos volt, a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség engedélyével. A 980 lakóépületből, illetve középületből 420 megerősítési munkáit elvégezték a várható bányakárok csökkentése érdekében, aminek során alsó és felső vasbetonkoszorúkkal erősítették meg az épületeket. A Márkushegyi bányaüzem 2014-ben megszűnt.

A bányaüzemek világában

A bányaüzemek világában

Legutóbbi érdekességeink között betekintést nyerhettünk az Oroszlányi szénbányák dolgozóinak szociális helyzetébe és a külüzemek világába. Soron következő fejezetünk ismét a bányaüzemekről szól.

Külfejtés és a III-as bányaüzem
Az 1950-es évek elején végeztek szénkutatást a Vértes hegység peremén, az oroszlányi medence irányába. 1953 márciusában a működő XVII-es aknától az egyik fúrólyukban 6-8 méter mélységben a szabályos kifejlődésű oroszlányi két telepet harántolták. A Tatabányai Szénbányászati tröszt irányításával akkor meg is kezdődött az ország akkori legnagyobb külfejtésének telepítése. A felfedezéstől számított két és fél hónapon belül 5 km hosszú, 760 méter nyomtávú vasút, egy törővel ellátott osztályozó, 3 km hosszú bekötőút, épületek, valamint a külfejtési nyitóárok készült el és megindult a termelés.

XXI-es bányaüzem
Az új akna a medence délnyugati részén kutatott, körülbelül 7,2 Mt kitermelhető barnaszénre nyert telepítést. A mélyítési munkákat 1957 márciusában a 4,8 méter átmérőjű szállítóaknával és a 4,5 méter átmérőjű légaknával kezdték, amit a 145 méter mélységben elért talpszinttel, 1959 júliusában fejeztek be. A bányaüzemből a termelvényt a XXII-es bányaüzem felől jövő függő kötélpályán át szállították el az osztályozó mellett kialakított II-es középállomásra.

XXII-es bányaüzem
A mélyfúrási adatok szerint az égőpala és a rossz minőségű barna pala javarészt a XXI-es, XXII-es aknák mezejében volt. Egy 1953-as tervjavaslat szerint, ezen aknák létesítésének indoka a kapacitáshiány. Szintén ebben a tanulmányban merült fel először az a gondolat, hogy Oroszlány térségében a medence „égőpala” bázisra villamos erőművet kell létesíteni, amely a pala szállítási költségeit csökkentené és hosszú időre megoldaná az értékesítési problémákat. Így az oroszlányi szénbányászat kb. az 1990-es évekig célbányászat lenne, vagyis a megépült erőmű részére, élettartama alatt a 10.000-15.000 kJ/lg fűtőértékű szenet biztosítja. A tereprendezés 1963 márciusában kezdődött, a beruházási munkák pedig 1968. december 29-én fejeződtek be. 1971-ben a föld alatti összelyukasztás után, a pusztavámi Iker-aknát, majd 1981-ben a XXIII-as aknát is az üzemhez csatolták.

Kövessenek minket facebook oldalunkon is és ne maradjanak le a legfrissebb híreinkről!

Bányaüzemek története II.

Bányaüzemek története II.

Folytatjuk utazásunkat a bányaüzemek világába. A következő sorokban a XIX-es és a XX-as aknák történetét elevenítjük fel.

XIX-es bányaüzem
Az oroszlányi szénmedence DK-i peremén elhelyezkedő, vetőktől szabdalt területen telepített XIX-es bányaüzem beruházási munkáit 1949. októberében indították. A lejtős akna szelvénye 538 méter hosszú volt, a függőleges akna 3,8 méter átmérőjű, téglafal biztosítású és 137 méter mély volt. A lejtős akna mélyítése során a 60. méterben úszóhomok lencsét ütöttek meg, ezen csak nagy nehézségek árán sikerült átjutni. Az itt fakasztott vizet az akna teljes élettartama alatt szivattyúzni kellett. A függőleges akna helyének kijelölésekor fontos szempont volt, hogy a később telepítendő XX-as bányaüzemmel közös kihúzó légaknája legyen. Az 1950. december 30-án a tatabányai XII-es aknában bekövetkezett sújtólégrobbanás után viszont olyan döntést hoztak, hogy mindkét üzemet önálló szellőztetési rendszerrel kell megépíteni.

XX-as bányaüzem
Az 1951-es elgondolások szerint az oroszlányi szénmedence K-i részén, a XIX-es és a XX-as aknák telepítésével fognák meg a kb. 12 Mt szénvagyont. A XX-as aknai feltárást lejtős és függőleges aknával végeznék, de a nagyobb mélység miatt azonban mintegy 700-750 méter hosszú lejtős aknára lett volna szükség, ezért inkább a két függőleges aknával való feltárás mellett döntöttek. A szállító-és a légaknát 1952-ben mélyítették. A nagyobb mélység miatt várható nyomás kivédésére zárt íves betonidomkő biztosítással képezték ki az akna körüli állandó bányatérségeket. A bányaüzem a külszínen megépített siklóval csatlakozott a meglévő középállomáshoz. A majki aknák mélyítését a BAV 1971. áprilisában kezdte meg és 1974-ben a két 230 méter mély akna végleges felszerelése is megtörtént. Az aknák mélyítésével egyidőben megindult a föld alatti összeköttetés kialakítása a két terület között. A már leművelt IV-es alapközlei mező megkerülésével a város pillérében történt az 1,8 km hosszú összekötő vágat kihajtása. Ezzel lehetővé vált az összevont bányaüzem központosított anyagellátása és a külszíni telephely áthelyezése a majki aknákhoz. A XVI-os bányaüzem területéről áttelepült, 1979-ben nyitott Bányászati Múzeum 2001-től az új XX-as akna területén működik.

Oroszlányi Bányászati Múzeum
Adatvédelmi áttekintés

Tisztelt Látogatónk!

Az Oroszlányi Bányászati Múzeum honlapjának szerkesztősége (www.banyaszatimuzeum.hu) a felhasználók személyes adatait a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáró szoló 1992. évi LXIII és az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1998. évi VI. törvényben valamint az adatvédelmi biztos által kiadott állásfoglalásokban meghatározottak szerint kezeli, figyelembe véve az Online Privacy Alliance (Hálózati Adatvédelmi Szövetség) ajánlásait is.

Személyes adat az az adat: amely bármely meghatározott természetes személlyel ( a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható, az adatból levonható az érintettre vonatkozó következtetés.


A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Felhasználói személyes adat nem képződhet honlap látogatásával összefüggésben, csak akkor, amikor a felhasználó a szerkesztőséggel történő kapcsolatba lépés céljából bizonyos adatait (név, cím, e-mail cím) megadja. A felhasználó böngészőjén keresztül annak winchesterére kerülhet azonban egy információs file, az úgynevezett „cookie” vagy „süti”, ami egyértelműen azonosítja a felhasználót a következő látogatás alkalmával és nyomon követhetővé teszi a böngészését a honlapon, de semmilyen személyes adatot a látogatóról nem tárol. Ezt az információs fájlt a felhasználó a böngészője segítségével bármikor eltávolíthatja.

Amennyiben Ön kérdést kíván feltenni, vagy véleményét, észrevételeit szeretné megosztani a szerkesztőséggel, azt a következő címekre kattintva teheti meg:
info@banyaszatimuzeum.hu

A honlap információi felhasználhatók a forrás megjelölésével.

A honlap eredeti tartalma, illetve oldalainak bármilyen alkotóeleme (szöveg, kép, hang, videó) szerzői jogvédelem alá esik, csak előzetes írásbeli engedéllyel használható fel. Nem kell engedély az idézéshez. Az idézésnek azonban meg kell felelnie a vonatkozó törvények paragrafusainak. Idézés esetén – forrás megjelöléssel – kérünk rámutatni (link elhelyezése) a honlapunk megfelelő oldalára. A honlap tulajdonosának engedélye nélkül az oldalak bármely alkotóeleme (együtt és külön-külön is) online, vagy nyomtatott reprodukálása nyilvános közzététel céljából tilos. Előzetes írásos engedély nélkül a honlap tartalmi elemei nem helyezhetők el sem nyilvános, sem zárt adatbázisban. A honlap tartalmi és formai alkotórészei közlési engedély esetén sem változtathatók meg és nem használhatók fel a honlap tartalmától eltérő célra.

A honlap tartalmának szerzői joga a honlap tulajdonosát illeti meg, kivéve abban az esetben, ha a konkrét dokumentumban más forrás van feltüntetve, illetve a szerzői joggal kapcsolatban egyéb közlés történik – akkor annak megfelelően kell eljárni.

Felhívjuk a figyelmét, hogy a  fentiekben részletezett feltételektől eltérő vagy azokat sértő használat szerzői jogi, polgári jogi és büntetőjogi következményekkel járhat.

E honlap szolgáltatásról szóló referenciák (linkek) elhelyezhetők más online szolgáltatásokban. A honlap tulajdonosa fenntartja magának a jogot, hogy a méltatlan környezetbe helyezett kapcsolódás ellen kifogást emeljen, és annak megszüntetését kezdeményezze. A kapcsolódás elhelyezésről az alábbi címen kérünk bejelentést: info@banyaszatimuzeum.hu

A honlap anyagainak felhasználásával kapcsolatban további információt kaphat ugyanezen a címen, ahol a felhasználás kívánt módozatát írja le.

A honlap tulajdonosa fenntartja a jogot, hogy honlapját bármikor módosítsa, vagy átdolgozza, illetve elérhetőségét korlátozza, megszüntesse. A honlap tulajdonosa nem garantálja a weboldalalhoz való hozzáférés folyamatosságát, illetve hibamentességét. A honlap tulajdonosa kizárja felelősségét a honlapon található linkkel kapcsolt honlapok tartalmáért, illetve megbízhatóságáért. A honlap tulajdonosa nem vállal semmilyen felelősséget az ezen a kiszolgálón megjelentetett oldalakon található információk, grafikák, ábrák, képek, illetve szoftver bármilyen célra való alkalmasságát illetően. Minden dokumentumot, grafikát, ábrát, képet a “jelen állapotában”, minden szavatosság nélkül helyezünk el, és azok előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak.

A honlap tulajdonosa nem vállal felelősséget semmilyen közvetlen, közvetett, véletlen, különleges vagy bármilyen más kárért (korlátozás nélkül beleértve az elmaradt hasznot, az üzletmenet megszakadásával vagy az üzleti információ elvesztésével és adatvesztéssel kapcsolatos károkat).