Köszönjük a visszajelzéséket!

Köszönjük a visszajelzéséket!

Májusban is több, mint 1000 látogató jött el hozzánk megtekinteni múzeumunkat. Köszönjük a bizalmat!

A vendégkönyv pedig jó visszajelzés számunkra, hiszen ötleteket, kritikákat, és sok-sok pozitív megerősítést is kapunk, azzal kapcsolatban is, hogy van értelme a befektetett munkának. A múzeum dolgozóinak elhivatottságát, szakmaszeretetét, az ebből adódó magas szintű tárlatvezetést is igazolják a vendégkönyvben található köszönetnyilvánítások.

„Szuper jó volt minden! Ez nem csak egy múzeum, ez több! A gyerekeknek főleg! Mindent kipróbálhatnak, megfoghatnak! Laza, kötetlen! Biztos pár év múlva visszatérünk! Köszönjük!”

Kardics István könyve

Kardics István könyve

Érdekességek rovatunk most következő részében Kardics István: Oroszlány, a 60 éves bányaváros és az Oroszlányi Szénbányászat rövid története című, 2014-ben kiadott könyvét osztjuk meg olvasóinkkal. A teljes dokumentum az ide kattintva megtekinthető és letölthető.

Kardics István 1996-ban végzett a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karának bányaművelő szakán. Bányamérnöki pályafutásának első tíz évében a kőbányászatban és a földtani kutatásban dolgozott. 1976-ban tért vissza Oroszlányba, ahol egyetemi tanulmánya előtt egy évig fizikai munkás volt a XIX. Bányaüzemben. 1997-től a XXIII. Bányaüzem, 1980-tól a XX. Bányaüzem döntés-előkészítője lett. 1984-ben került a Márkushegyi Bányaüzembe, ahol nyugdíjba vonulásáig, 2002 decemberéig tervezési főmérnökként tevékenykedett.

E könyv a 75 éves oroszlányi szénbányászat dicséretére a Bányászati Lapok részére készülő cikként indult, de a bányászat méltatása 15 gépelt oldalra nem fért el. Az újra és újra felbukkanó forrásanyagok a bányász ipartörténet mind részletesebb leírását tették lehetővé. Az oroszlányi szénbányászat szorosan kapcsolódik az Oroszlányi Hőerőmű létrehozásához és működéséhez. Később a bánya-erőmű integráció eredményeként a két cég egybeolvadt. Az Oroszlányi Hőerőmű története a könyvben külön fejezetként jelenik meg.

Az Oroszlány városáról írott fejezet aktualitását a várossá nyilvánítás 60. évfordulója adja. A város – létrejötte, felépülése a szénbányászat és az energetikai ipar egyik „mellékterméke” – otthont és munkát adott több ezer helybeli és betelepülő családnak. és a szénbányászat egymást fejlesztő-erősítő tényező volt az 1980-as évek végéig. A rendszerváltozás után a város iparszerkezetének átalakulása, az Ipari Park létrehozása és az ipari üzemek letelepedése új távlatokat jelent az itt élőknek.

A könyv utolsó fejezete a Márkushegyi Bányaüzem történetét, tündöklését és „bukását” mutatja be.

A 251-es Davy-lámpa

A 251-es Davy-lámpa

2001-ben, amikor múzeumunk megnyitott, egy különleges és egyedi ajándékot kaptunk Barabás Mihálytól, az Oroszlányi Szénbányák egykori vezérigazgatójától. Barabás Mihály 1958-ban, a bányaipari technikum elvégzése után került az Oroszlányi Szénbányákhoz. 1963-tól aknászi beosztást kapott a XXI-es aknán, közben levelező tagozaton folytatta tanulmányait, majd 1970-ben bányamérnöki oklevelet szerzett. A régi üzemében frontmérnök, majd tervezéssel, szellőztetéssel és más bányabiztonsági feladatokkal foglalkozott. 1974-ben a vállalat biztonságtechnikai főosztályának vezetője, majd 1982-tõl műszaki igazgatója lett. 1989. szeptembertől a vállalat vezérigazgatói feladatát látta el a felszámolás megindításáig. 1992-tõl felszámolóbiztos, 1998-2001-ig felszámolási tanácsadó volt.

Az ajándékba kapott limitált tárgy pedig nem más, mint a 251-es számú Davy-lámpa. Múzeumunk kiemelt figyelmet fordít a ritkaságok megőrzésére és bemutatására, így a lámpa is jól látható, de megfelelően elzárt helyen található.

A földalatti bányászatban a termelési mélység növekedésével, elsősorban a szénbányászatban az 1800-as évek elején egyre gyakoribbá vált a sújtólégrobbanás, ami sok bányász életét követelte. Ennek oka legtöbbször a nyílt láng használata volt: az akkoriban elterjedt világítóeszközök lángja szabadon égett a bányalevegőben, s a felgyülemlett metánt belobbanthatta vagy berobbanthatta.

Humphry Davy angol kémikus kísérletei során felfedezte, hogy a sűrű szövésű drótszövet a rajta áthatoló lángot annyira lehűti, hogy az a sújtólég gyulladási hőmérsékletét nem éri el. Ez a biztonsági lámpa alapelve, aminek első példányait 1816-ban készítették el.

A Davy-lámpa volt az első világítóeszköz, ami nem robbantotta be a felgyülemlett metánt. Davy kísérletei kimutatták, hogy sújtólégrobbanás csak akkor következik be, ha a levegő metántartalma 5–15% között van. 5% metán tartalom alatt a gáz a lámpában égési pótanyagot jelent, és a láng fölött aureóla keletkezik. 15% metántartalom felett már nincs elegendő oxigén a robbanáshoz és csak újból égés következhet be.

Kövessék facebook oldalunkat több érdekességért!

Hungexpo 1982.

Hungexpo 1982.

Érdekességek rovatunk most következő részében 1982-be repülünk vissza, és pár fotó segítségével betekintést nyerhetünk abba, hogy 40 évvel ezelőtt milyen is volt a bányászélet, és milyen volt egy országos bányászati kiállítás.

A Budapesti Vásárközpont vagy Kőbányai Vásárváros, ismertebb nevén a Hungexpo egy pavilonokból álló kereskedelmi és szórakoztató létesítmény, kiállítás- és rendezvényhelyszín Budapest X. kerületében. 1982. május 19-27-ig az Oroszlányi Szénbányák is részt vett a Tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron, a Hungexpon.

A kiállításon részt vett a Mecseki Szénbányák, Oroszlányi Szénbányák, Veszprémi Szénbányák, Mátraaljai Szénbányák, valamint a szervező és építtető, a Szénbányászati Információs Szolgálat.

Eredményes nyitás

Eredményes nyitás

Eredményes nyitást tudhatunk magunk mögött, hiszen március 2-a óta közel 600 érdeklődő érkezett hozzánk. Ilyen látogatói számot utoljára 2019-ben tudtunk produkálni, amikor az utolsó teljes-normális évünk volt. A múzeum mellett a „Szabotázs a bányaüzemben” szabadulószoba is népszerű a látogatók körében, folyamatosan érkeznek a foglalások, és az élménybeszámolók sem maradnak el.

Folyamatos az attrakciófejlesztés, melynek keretében a gépek összeszerelési munkálatai is zajlanak, emellett pedig munkatársaink a kisebb-nagyobb feladatokat is ellátják, természetesen a tárlatvezetésen kívül.

Egy kis zárójeles érdekesség…ellátogattunk Márkushegyre, és talán sikerül majd beszereznünk olyan eredeti gépeket, amelyek még nem találhatóak meg a múzeumunkban.

Március 2-án nyitunk!

Március 2-án nyitunk!

Örömmel értesítjük kedves látogatóinkat, hogy a téli szünetünk véget ért, szerdától ismét rendes nyitvatartással várunk minden érdeklődőt!

A külső-és belső kiállítótereken kívül a kilátó és a kisvasút is igénybe vehető, így a megszokott jegyárakkal, megszokott nyitvatartási időben várjuk vendégeinket, ami az alábbiak szerint alakul: hétfő szünnap, kedden előzetes bejelentkezés alapján, szerdától vasárnapig pedig 10.00-tól 18.00-ig tart nyitva a Bányászati Múzeum. A szabadulószoba nyitva tartási időben szintén elérhető. Felnőtt belépő 1800 Ft, kedvezményes belépő 900 Ft, bányavasút pótjegy 300 Ft, kilátó pótjegy pedig 200 Ft!

Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy még tart a fejlesztés, ezért fokozott figyelmet és óvatosságot kérünk!

Megszakítás