A mérnökök nem nyughatnak…

A mérnökök nem nyughatnak…

A héten is folytatjuk Érdekességek rovatunkat. Az előző héthez hasonlóan, ismét a Márkushegyi naplóból szemezgettünk. A következő sorokban az 1982. augusztusi bejegyzést olvashatják. Jó szerencsét!

„A mérnökök nem nyughatnak…
Akik eddig Márkushegyen jártak és a szénbányászatot jól ismerik, mind elismerően szóltak arról a fejlett technikáról, technológiáról, amellyel ez az üzem dolgozik. A vállalat és a bányaüzem vezetői mégsem elégedettek. A feltárás és a tömegtermelés során számos probléma nehezítette a munkát. A mérnökök tehát nem nyughatnak: mind technikát, mind az eljárást fejleszteniük kell.

Gál Domonkos tervezési és fejlesztési mérnököt a műszaki fejlesztésről faggattam. Dokumentációt szed elő, térképen mutatja be: hol, milyen gondok várnak megoldásra.
A gépi jövesztés aránya a 90%-ot is meghaladja Márkushegyen. Csakhogy előfordulnak olyan kőzetviszonyok, amikor a gép tehetetlenné válik. A hagyományos fúró-robbantó eljárás pedig túl lassú. – Azt akarjuk elérni, hogy a nagyon kemény kőzetben is legalább 100-120 métert haladjanak havonta a vágathajtók. A beruházás befejezése a határidőre ily módon biztosított.

Gál Domonkos elmondta, hogy kiválasztották már azokat a gépeket, amelyekkel a fúró-robbantó eljárás termelékenységét legalább megkétszerezik. Úgy vélik, hogy a SECOMA fúrókocsival és az EIMCO rakodógéppel elérhető a 120 méteres kihajtási sebesség. Figyelemre méltó, hogy SECOMA kőzetcsavarozógépet is vásárolnak. Ezzel biztonságossá és gyorssá válik a kőzetcsavarok behelyezése.
Az Oroszlányi Szénbányák a biztonsági technológia fejlesztésében úttörő szerepet vállalt. Erről a jövőben sem mondanak le. A feltáró vágatokban, ahol kemény kőzetben haladnak kőzetcsavarozást alkalmaznak. Ennek tizenöt éves hagyománya van. A műszaki fejlesztők azt akarják elérni, hogy a homloknál végezhessék el a kőzetcsavarozást a gyorsan kötő ragasztóval.

A fejtéselőkészítő vágat biztosításának és a biztosítás visszarablásának technológiája is korszerűsítésre szorul. Ezen is dolgoznak. Jelenleg a telepített létszám 60%-át a vágatok biztosítása köti le. Ez túlságosan költséges „mulatság”, amit feltétlenül meg kell változtatni, ki kell iktatni.”

Márkushegyi napló – Jobb a klíma

Márkushegyi napló – Jobb a klíma

Érdekességek rovatunk folytatásában visszatérünk a Márkushegyi naplóhoz. A következő sorokban az 1979. augusztus 2-i bejegyzést olvashatjuk. Jó szerencsét!

„Jobb a klíma…

Reggel nyolc óra, Márkushegy. A feltárók porlepte 17-es csapata autóbuszra várakozik, indulnának a fürdőbe az éjszakai műszak után. Arcukon fáradtság, de jókedvűek. Távolabb lakatosok dolgoznak. Gépkocsi érkezik anyaggal rakottan.

Sárkány Attila, a bányaépítési üzem főmérnöke térképet terít az asztalra. Azon mutatja mit végeztek az elmúlt hetekben.

Sok munkát adott a föld alatti főszellőztető beszerelése, üzembe állítása. Végre túl vannak e munka nehezén a föld alatti főszellőztető működik. Megfordították vele a levegőáramlást az épülő bányában. – Nagy szükség volt az új főszellőztetőre – vélekedik a főmérnök. – A külszíni szellőztető már képtelen volt elegendő levegőt szolgáltatni. Mióta üzembe állítottuk az új gépet, érezhetően jobb a klíma odabent, megfelelőbb a munkahelyek szellőztetése.

Nem kis izgalommal várták Márkushegyen a Bányaműszaki Felügyelőség első komplex ellenőrzését. A tapasztalatokról is tájékoztat a főmérnök. – Az ellenőrök felhívták a figyelmünket a por lekötésére. A nagy teljesítményű jövesztőgépeknél és az átadó állomásoknál nagy a por. A könnyen jöveszthető márga erősen porzik. A vállalat segítségére van szükségünk ahhoz, hogy megfelelő porlekötési eljárást alkalmazzunk. Addig kötelezővé tesszük a porálarc viselését, az átadó állomásokat pedig beburkoltuk. Megvizsgáltatjuk a kőzetet, tudni akarjuk, nincs-e szilikózisveszély.

Átállások, munkahelyváltások, kisebb üzemzavarok jellemezték az elmúlt hónapot Márkushegyen. Ennek ellenére mintegy 20 százalékkal túlteljesítették tervüket. A főmérnök a TH-ívek hiányát nehezményezi: Áthidaló megoldást kell alkalmazniuk, a 21 kg/fm súlyú TH helyett 25 kg-ost kell beépíteniük. Ez duplán rossz az üzemnek. Egyrészt nehezíti a munkát, másrészt többletköltséget okoz. Célszerű volna, ha az illetékesek mielőbb elegendő készletet szereznének be, a tervek szerinti 21 kg-os TH-ból.”

Magyar Zsolt: Szénporos élet

Magyar Zsolt: Szénporos élet

Érdekességek rovatunk most következő részében ismét egy könyv elolvasására invitáljuk kedves látogatóinkat, követőinket! A regény a bányászattal foglalkozik, a történet a Mecseki Szénbányák felszámolásához köthető, pontosabban annak végkifejletéhez, az utolsó létező széntermelő bányaüzem, a Zobák-akna bezárásához.

A Szénporos élet című mű egy hiteles és izgalmas korlenyomat, melyet Magyar Zsolt, a szerző tisztelettel ajánl bányászoknak, azok féltő családtagjainak és minden bányászat iránt érdeklődőnek.

A könyv megvásárolható múzeumunkban, valamint a szeptember 3-ai könyvbemutatón is.

Ide kattintva pedig letölthető!

Szavazzon ránk!

Szavazzon ránk!

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület szakmai kiállítóhelyeink és múzeumaink munkájának elismeréseként Az év bányászati-kohászati múzeuma elismerő cím adományozásáról döntött. A cím két kategóriában kerül adományozásra:
– egy szakmai zsűri által megítélt cím és
– egy közönségdíj.

A kitüntető címek átadására minden évben a Múzeumi Világnaphoz a 2023. évi múzeumi világnaphoz (május 18.) közel eső szombati napon kerül sor. A közönségdíjra bárki szavazhat az alábbi internetes címen a facebookra történő belépést követően:

https://www.facebook.com/groups/367469121901183
(„Év bányászati-kohászati múzeuma” nyilvános facebook-csoport)

Kérjük kedves Látogatóinkat, hogy amennyiben intézményünk, a kiállításai, programjai, az itt szerzett élmények elnyerték tetszését, adja le szavazatát a fenti címen. Felhívjuk a figyelmet, hogy az OMBKE vonatkozó határozata szerint minden látogató csak egy szavazatot adhat le. Szavazni 2022. június 15-től 2023. május 7. vasárnap éjfélig lehet. Az akcióban való részvételét és szavazatát előre is köszönjük.

200 éve született Péch Antal

200 éve született Péch Antal

Péch Antal (Nagyvárad, 1822. június 14. – Selmecbánya, 1895. szeptember 18.) bányamérnök, az MTA tagja. A Bányászati és Kohászati Lapok megalapítója, első kiadója és szerkesztője.

1838-ban a selmecbányai Bányászati Akadémiára érkezett, ahol a bányász szakot szorgalmas tanulás után ösztöndíjat elérve, kitűnőre minősített végbizonyítvánnyal 1842-ben fejezte be. Az Akadémia elvégzése után kincstári szolgálatba lépett. A császári-királyi bányászati kamarában 1842. június 28-án gyakornokká nevezték ki. A hivatali esküt október 6-án tette le és zúzóművekben foglalkoztatták. 1844-ben a selmecbányai Cristina akna és a Gedeon táró vezetésével bízták meg. Még ebben az évben irányítását a Hoffer táróra is kiterjesztették. 1846 évben áthelyezték a Szász-érchegységbe Joachimsthalba (ma: Jahimov), ahol új zúzóművek építését vezette. 1847-ben a királyi kamara bányatisztté nevezte ki és Körmöcbányára (Kremnica) helyezték át. 1848 évben a Pénzügyminisztériumba a bányászati osztályra fogalmazónak osztották be. 1849-ben a magyar kormány utasítására (hazafias hűségének tanújelét adva) élete kockáztatásával Debrecenbe szállíttatta át a körmöcbányai pénzverő gépeit, berendezéseit és készleteit.

1867-ben saját anyagi erejére támaszkodva megalapította a Bányászati és Kohászati Lapok című folyóiratot és három évig kiadója is volt Pesten. Ezzel megteremtette az első rendszeresen megjelenő bányászati tudományos kiadványt. A lapban aktuális, a bányászattal és kohászattal foglalkozó hazai és a külföld eseményeivel foglalkozó hírek jelentek meg, ismertették a hazai és külföldi találmányokat, új eljárásokat. A lap kiadását 1871-ben a Selmeci Magyar Királyi Bányász- és Erdész Akadémia vette át. Tudományos irodalmat megteremtő munkásságáért és egyéni tudományos kutatásáért, ami a földkéreg mozgásainak megfigyelésére (geomechanika) irányult a Magyar Tudományos Akadémia 1879-ben levelező tagjává választotta. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alapító és tiszteletbeli tagja volt. A Pallas nagylexikon bányászati rovatának szerkesztője és megírója volt.  1894-ben javaslatára vezették be a Jó szerencsét köszöntést a bányászatban és kohászatban.

Újabb látványossággal bővültünk!

Újabb látványossággal bővültünk!

Csütörtökön reggel egy GANZ felsővezetékes bányamozdonyért indultak kollégáink. A mozdonyt Jagarics Ferenc adományozta múzeumunknak, aki egykor az oroszlányi vájáriskola tanulója volt, valamint bányabeli gyakorlatait is a volt XX-as aknán töltötte, ami a jelenlegi múzeum területe.
Köszönjük az újabb érdekes eszközt, látogatóink is hálásak lesznek érte!

Megszakítás