venusz.ivett | Oroszlányi Bányászati Múzeum

A bányaüzemek világában

2021. június 3. | érdekességek, hírek

Legutóbbi érdekességeink között betekintést nyerhettünk az Oroszlányi szénbányák dolgozóinak szociális helyzetébe és a külüzemek világába. Soron következő fejezetünk ismét a bányaüzemekről szól.

Külfejtés és a III-as bányaüzem
Az 1950-es évek elején végeztek szénkutatást a Vértes hegység peremén, az oroszlányi medence irányába. 1953 márciusában a működő XVII-es aknától az egyik fúrólyukban 6-8 méter mélységben a szabályos kifejlődésű oroszlányi két telepet harántolták. A Tatabányai Szénbányászati tröszt irányításával akkor meg is kezdődött az ország akkori legnagyobb külfejtésének telepítése. A felfedezéstől számított két és fél hónapon belül 5 km hosszú, 760 méter nyomtávú vasút, egy törővel ellátott osztályozó, 3 km hosszú bekötőút, épületek, valamint a külfejtési nyitóárok készült el és megindult a termelés.

XXI-es bányaüzem
Az új akna a medence délnyugati részén kutatott, körülbelül 7,2 Mt kitermelhető barnaszénre nyert telepítést. A mélyítési munkákat 1957 márciusában a 4,8 méter átmérőjű szállítóaknával és a 4,5 méter átmérőjű légaknával kezdték, amit a 145 méter mélységben elért talpszinttel, 1959 júliusában fejeztek be. A bányaüzemből a termelvényt a XXII-es bányaüzem felől jövő függő kötélpályán át szállították el az osztályozó mellett kialakított II-es középállomásra.

XXII-es bányaüzem
A mélyfúrási adatok szerint az égőpala és a rossz minőségű barna pala javarészt a XXI-es, XXII-es aknák mezejében volt. Egy 1953-as tervjavaslat szerint, ezen aknák létesítésének indoka a kapacitáshiány. Szintén ebben a tanulmányban merült fel először az a gondolat, hogy Oroszlány térségében a medence „égőpala” bázisra villamos erőművet kell létesíteni, amely a pala szállítási költségeit csökkentené és hosszú időre megoldaná az értékesítési problémákat. Így az oroszlányi szénbányászat kb. az 1990-es évekig célbányászat lenne, vagyis a megépült erőmű részére, élettartama alatt a 10.000-15.000 kJ/lg fűtőértékű szenet biztosítja. A tereprendezés 1963 márciusában kezdődött, a beruházási munkák pedig 1968. december 29-én fejeződtek be. 1971-ben a föld alatti összelyukasztás után, a pusztavámi Iker-aknát, majd 1981-ben a XXIII-as aknát is az üzemhez csatolták.

Kövessenek minket facebook oldalunkon is és ne maradjanak le a legfrissebb híreinkről!

Májusi helyzetjelentés a fejlesztésről

2021. május 19. | fejlesztés, hírek

Eltelt ismét pár hét mióta beszámoltunk a fejlesztés állapotáról. Napról napra látványosabb a változás a múzeumban, egyszerre több helyen zajlanak a munkálatok. Az alábbi képek a jelenlegi helyzetet mutatják.

A szabadtéri rendezvénytér tereprendezése és füvesítése is megtörtént. A fogadóépület környezetében parkosítási és térkövezési munkálatokat végeztek a szakemberek, a teraszon pedig lerakták a burkolatot, valamint elkészítették a korlátot is. Eközben a Grófi út kialakítása is folyamatosan halad. A faléz épület megkapta külső színezését. A fedett rendezvényház – amit eddig kiállítócsarnoknak vagy kompresszorháznak hívtunk – zökkenőmentes térburkolatot kapott, és a külső falak színezése is befejeződött.

A múzeum egy része még mindig építési területnek számít, de változatlanul várjuk a kedves érdeklődőket szerdától vasárnapig, 10 órától 18 óráig. A belépés védettségi igazolványhoz kötött, vagy az EESZT-s mobilapplikációval is tudja igazolni az oltás meglétét. Természetesen a fényképes igazolvány a továbbiakban is szükséges.

Jó szerencsét!

Oroszlányi Szénbányák dolgozóinak szociális helyzete

2021. május 19. | érdekességek, hírek

Újabb érdekesség…Az aknák és a külüzemek története mellé most érkezzen egy könnyedebb téma is, ami nem más, mint az Oroszlányi Szénbányák dolgozóinak szociális helyzete.

A medence bányászatának fejlődésével párhuzamosan fejlődött a dolgozók szociális ellátottsága is. A termelés felfutásával egyidejűleg nagyarányú lakásépítés indult meg. Az ország különböző pontjairól érkező dolgozókat el kellett szállásolni, melynek eredményeként várossá nőtt Oroszlány. Több, mint hétezer lakás szolgálta a huszonkétezernyi lakó kényelmét, ebből 5500 tömbházi lakás, a többi családi ház.

A város fejlődésével egyidejűleg épültek meg a kommunális létesítmények is, például a 14 részleges Központi Üzemorvosi Rendelőintézet. A dolgozókat a városból és vidékről is szerződéses autóbuszjáratok szállították a munkahelyükre, a vidéki dolgozók részére kulturált összkomfortos elhelyezést biztosítottak. az étkezést minden üzemben és a Békeszállón biztosították.

Mintegy 24 millió forintos költséggel Siófokon üdülő is épült, mely minden akkori igényt kielégítő, 168 férőhelyes üdülő lett. Évente körülbelül 1100 gyermek és 1000 felnőtt vette igénybe a szolgáltatást. Ezeken kívül a város környékén a majki műemlékkörnyezet és parkerdő, az erőműi horgásztó is a bányászok pihenését szolgálta.

A Városi Művelődési Ház és a Bányász Klubkönyvtár rendezvényei, programjai kielégítették a dolgozók kulturális igényeit. Jelentés támogatást nyújtott az Oroszlányi Szénbányák a város fejlesztéséhez és az Oroszlányi Bányász Sportkörnek is. A dolgozók sportolási lehetőséget is bőven találtak. Használhatták a tekepályát, a Városi Sportcsarnokot és a város két fedett uszodáját.

Szabadulós játék Oroszlányban

2021. május 19. | hírek

Újabb jó hírrel szolgálhatunk! Múzeumunk nyitásával a szabadulószobába is lehet időpontot foglalni.

Játszottál már valaha a szabadságodért? De biztosan nem ilyen helyen. Izgalmas, eredeti helyszínen, az Oroszlányi Bányászati Múzeum területén alakítottuk ki formabontó szabadulós játékunkat. A főként logikai feladatokkal tarkított program várja a kreatív megfejtőit, remek csapatépítő játék és tréning az elmének. Fejtsd meg a feladványokat, hárítsd el az üzemi problémát és szabadulj a bányából!

Jó szerencsét!
A Tata és Környéke Turisztikai Egyesület és az Oroszlányi Bányászati Múzeum munkatársai

Amire már régóta vártunk! – Újra nyitva!

2021. május 4. | hírek

A kormányrendelet szerint 2021. május 1-től a védettségi igazolvánnyal rendelkezők látogathatják többek között a múzeumokat, így az Oroszlányi Bányászati Múzeum ismét kitárja kapuit, a szükséges biztonsági előírások betartásával.

Nem csak a fedett látogatótérben, hanem szabadtéren is maszkot kell viselni a múzeumban tartózkodóknak. Munkatársaink folyamatosan fertőtlenítenek, hogy biztosítsák a megfelelő körülményeket látogatóink számára. A hónapok óta zajló felújítás miatt a megszokott parkolási rend és belépés megváltozott. A bejárat a hátsó kapunál található, amit gyalogosan lehet megközelíteni a lenti parkolóból. A volt főbejárat, a Kastély felől szintén csak gyalogosan közelíthető meg.

A kilátó és a kisvasút is igénybe vehető, így a megszokott jegyárakkal várjuk az érdeklődőket a megszokott nyitvatartási időben, ami az alábbiak szerint alakul: hétfő és kedd szünnap, szerdától vasárnapig pedig 10.00-tól 18.00-ig tart nyitva a Bányászati Múzeum. Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy mivel még javában tart a fejlesztés, bizonyos részek építési területnek minősülnek, így fokozott figyelmet és óvatosságot kérünk! Várunk szeretettel minden érdeklődőt az Oroszlányi Bányászati Múzeumba! Jó szerencsét!

Külüzemek története

2021. május 4. | érdekességek, hírek

Ezen a héten egy rövid időre megszakítjuk az aknák bemutatását és egy kicsit belemélyedünk a külüzemek rejtelmeibe.

Az Oroszlányi Szénbányák létrejötte után, 1957 nyarán megalakult Központi Műhely a XVI. Bányaüzem műhelyeiben végezte munkáját, majd az 1962-ben felépült korszerű műhelycsarnokba költözött. Folyamatosan bővült a tevékenysége, majd önálló üzemmé vált. A Központi Műhely, illetve Gépjavító Üzem szervezete végezte többek között a vállalat és a bányaüzemek működéséhez szükséges villamosenergia hálózat üzemeltetését, karbantartását, fejlesztését, az ivóvízellátást, a telefonközpontok kezelését. Három telephellyel rendelkezett, amelyek a Szállító üzem, a kötélpályák és a palatörőmű.

Az anyagellátó üzem a vállalathoz érkező anyagok fogadását, tárolását, a bányaüzemek és segédüzemek anyagellátását végezte. Részlegei a központi raktár, a NIKEX-tranzitraktár, saját üzemi karbantartó részleg és központi fatelep.

Az Anyagforgalmi és Gépkocsi Üzem fennállása során néha a Szállító Üzem, máskor az Anyagellátó szervezetéhez került. 1976-tól önálló lett a Garázs Üzem. Folyamatosan növekedett a közúti szállítás szerepe, elsősorban az üzemek anyagellátásában, de egyre nagyobb mértékben a szén szállításában is. A belső anyagmozgatás gépesítése során valamennyi üzemet elláttak emelővillás targoncákkal, és ezek központi javítását, továbbá az Anyagellátó Üzem munkagépeinek karbantartását is a Garázs Üzem végezte.

Az építészeti üzem az épületek, utak, műtárgyak karbantartásán kívül saját rezsis beruházási munkákkal és korlátozott mértékben külső megrendelésre végzett egyéb építési feladatokkal foglalkozott. Elősegítették a márkushegyi bányaépítés külszíni építményeinek megépítését, de munkájuk eredménye Oroszlányban a városi Művelődési Ház, a Munkásőrség és a Városi Pártbizottság székháza és a fedett uszoda.Következő fejezetünkben a szociális helyzetre térünk ki részletesebben!