venusz.ivett | Oroszlányi Bányászati Múzeum

Bányaüzemek története II.

2021. május 4. | érdekességek, hírek

Folytatjuk utazásunkat a bányaüzemek világába. A következő sorokban a XIX-es és a XX-as aknák történetét elevenítjük fel.

XIX-es bányaüzem
Az oroszlányi szénmedence DK-i peremén elhelyezkedő, vetőktől szabdalt területen telepített XIX-es bányaüzem beruházási munkáit 1949. októberében indították. A lejtős akna szelvénye 538 méter hosszú volt, a függőleges akna 3,8 méter átmérőjű, téglafal biztosítású és 137 méter mély volt. A lejtős akna mélyítése során a 60. méterben úszóhomok lencsét ütöttek meg, ezen csak nagy nehézségek árán sikerült átjutni. Az itt fakasztott vizet az akna teljes élettartama alatt szivattyúzni kellett. A függőleges akna helyének kijelölésekor fontos szempont volt, hogy a később telepítendő XX-as bányaüzemmel közös kihúzó légaknája legyen. Az 1950. december 30-án a tatabányai XII-es aknában bekövetkezett sújtólégrobbanás után viszont olyan döntést hoztak, hogy mindkét üzemet önálló szellőztetési rendszerrel kell megépíteni.

XX-as bányaüzem
Az 1951-es elgondolások szerint az oroszlányi szénmedence K-i részén, a XIX-es és a XX-as aknák telepítésével fognák meg a kb. 12 Mt szénvagyont. A XX-as aknai feltárást lejtős és függőleges aknával végeznék, de a nagyobb mélység miatt azonban mintegy 700-750 méter hosszú lejtős aknára lett volna szükség, ezért inkább a két függőleges aknával való feltárás mellett döntöttek. A szállító-és a légaknát 1952-ben mélyítették. A nagyobb mélység miatt várható nyomás kivédésére zárt íves betonidomkő biztosítással képezték ki az akna körüli állandó bányatérségeket. A bányaüzem a külszínen megépített siklóval csatlakozott a meglévő középállomáshoz. A majki aknák mélyítését a BAV 1971. áprilisában kezdte meg és 1974-ben a két 230 méter mély akna végleges felszerelése is megtörtént. Az aknák mélyítésével egyidőben megindult a föld alatti összeköttetés kialakítása a két terület között. A már leművelt IV-es alapközlei mező megkerülésével a város pillérében történt az 1,8 km hosszú összekötő vágat kihajtása. Ezzel lehetővé vált az összevont bányaüzem központosított anyagellátása és a külszíni telephely áthelyezése a majki aknákhoz. A XVI-os bányaüzem területéről áttelepült, 1979-ben nyitott Bányászati Múzeum 2001-től az új XX-as akna területén működik.

Márciusi helyzetjelentés

2021. május 4. | fejlesztés, hírek

A kellemetlen időjárás ellenére, az elmúlt három hét alatt is folytak a munkálatok a Bányászati Múzeumban.

A fogadóépületnél a nyílászárók beépítését végzik a szakemberek, a fa tetőszerkezetre pedig feltették a lemezeket. A kiállítócsarnokban – vagyis a volt kompresszorházban – a mellékhelyiségek kialakítása is elkezdődött. Az építési területen az elektromoshálózat kialakítása a végéhez közeledik, már a kábelárkok betemetését végzik. A falézépületben beüzemelték a kazánt, az ablakokra felkerültek a reluxák, a külső szigetelés felrakása pedig folyamatban van. A felújítás műtárgyvédelmi szempontból is nagy jelentőséggel bír. A 2000-ben lekapcsolt térvilágítási oszlopokon újra működőképes lámpák lesznek. A múzeum dolgozói elvégezték a faléz kitakarítását, valamint a Grófi út és a múzeum kerítése közötti rész rendbetételét.

Oroszlányi szénbányászat

2021. április 8. | érdekességek, hírek

1891. július 9-én, Budapesten egy pénzcsoport 400.000Ft alaptőkével megalakította a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulatot (MÁK Rt.). Tagjai a javuló szénpiaci helyzet miatt megvásárolták a szénkutatási és szénkiaknázási jogot a vértessomlói bányászat területén. Ezt követően alakult ki a tatabányai szénbányászat. A kutatásokat a tatabányai medencén kívül is folytatták, hogy a szénterületeket bővítsék. Így került sor 1915-ben az oroszlányi medencében az első kutatófúrásokra. Ezek eleinte eredménytelennek bizonyultak, majd 1930-ban harántolták első ízben az oroszlányi medencében a 2m vastag, jó minőségű felső telepet.

Az 1929-ben kezdődött világgazdasági válság a MÁK Rt. keretén belül működő szénbányászat fejlődését rendkívül visszavette. Ennek ellenére az itteni kedvező települési viszonyok arra ösztönözték a társaságot, hogy Oroszlány gazdaközösségével ásványszénkutatási és szénkiaknázási szerződést kössön. A gazdákkal kötött, 50 évre szóló szerződést 1930. január 16-án Vida Jenő elnök-vezérigazgató írta alá, és az ettől a naptól lépett érvénybe.
A szerződéskötések után megélénkült a kutatófúrási tevékenység Oroszlány határában. 1937. június 1-jén meg is kezdték Oroszlányban az első akna mélyítési munkáit, július 23-án pedig az aknában is elérték a korábban átfúrt, 3m vastag széntelepet.
A II. világháború során kialakult, fokozott szénínség kielégítését szolgálta az az intézkedés, hogy az oroszlányi medencében további bányanyitásokat foganatosítsanak. A tatabányai számozási sorrendet folytatva, XVI-os bányaüzem építési munkáit 1940. január 14-én kezdték meg.

Bányaüzemek története

2021. április 8. | érdekességek, hírek

Érdekességek rovatunk következő részeiben a bányaüzemek történetét és az aknák kialakítását fogjuk bemutatni.

XVII-es akna építése
A bányaépítés előkészítő munkáit már 1942. szeptemberében megkezdték, hogy a háborús konjunktúra miatt megnövekedett szénigényeknek eleget tegyenek. 1943. januárjában megindították a lejtős akna mélyítését, azonban 100 méter kihajtása után – 1943. tavaszán – a mélyítési munkákat leállították. A sorozatos katonai behívások miatt ugyanis a munkahelyre telepíthető vájárok száma erősen csökkent. A megmaradt létszámot elvitték, a XVIII-as munkahely víz alá került és csak 1945. novemberében tudták a mélyítést folytatni. 1947. márciusában a függőleges akna mélyítését is megkezdték, a két akna közötti összeköttetést pedig 1947. novemberében tudták csak megteremteni. Szállítási rendszere 1948. tavaszán indult meg.

A XVIII-as bányaüzem kialakítása
A termelés növelése érdekében további bányanyitásokra volt szükség. Kézenfekvő megoldásnak kínálkozott a már korábban megépített oroszlányi I. számú aknának önálló üzemmé való fejlesztése. 1943. májusától a XVI-os akna felől megközelítve, megkezdték az ehhez az üzemhez készítendő lejtős akna kihajtását, az eddigiekhez képest szokatlan módon, alulról felfelé haladva. A 20° emelkedésű, 222 méter hosszú lejtős aknával 1944. áprilisában értek a külszínre. Időközben megépült a középállomástól a lejtős aknáig a függő kötélpálya és az aknarakodóig a függő sínpálya. 1944 közepétől az oroszlányi I. számú akna a tatabányai számozási sorrend szerinti XVIII-as néven üzemelt, önálló szállítási rendszerrel, de a XVI-os akna szerves részeként, csak 1949. január 1-jétől működött önálló üzemként.

Hazai úti célok kiadvány

2021. április 8. | érdekességek, hírek

A Hazai úti célok turisztikai könyvsorozat hatodik kötete a Különleges múzeumok és gyűjtemények Magyarországon 2. című, 52 olyan múzeumot és gyűjteményt mutat be, amelyből csupán egy, esetleg néhány található az országban.

Ebben a kiadványban jelent meg az Oroszlányi Bányászati Múzeum is, melynek példányai már nálunk vannak. Amint nyithatunk, megtekinthető és megvásárolható lesz a könyv.

Addig is egy kis ízelítő:
A könyvben található anyag tematikai szempontból rendkívül sokszínű, ugyanakkor egyfajta tematikus arányosság is érvényesül, ezért a műszaki, közlekedési, természettudományos, történelmi, gasztronómiai, néprajzi, humán vagy művészeti érdeklődésű olvasó/kiránduló/utazó/nyaraló honfitársunk egyaránt talál a maga számára érdekes, megtekintésre érdemes kollekciót a könyvben. Földrajzi elhelyezkedés szempontjából arra törekedett a kiadó, hogy az ország minden területéről beválogasson anyagot, ezzel is felmutatva, hogy hazánkban igencsak változatos a gyűjteményi paletta.

Folyamatos munka

2021. április 8. | fejlesztés, hírek

A faléz épületben megtörtént a radiátorok cseréje, a fűtési rendszer kiépítése, valamint a napokban állnak neki a kazán összeszerelésének is. Emellett a régi, elavult neon világítás helyett, amit még 1974-ben építettek be, új ledvilágítás lett kialakítva. A volt kompresszorházban, ami a leendő rendezvénytér lesz, megkezdték a belső javítási munkálatokat, mint a falak javítása, a vasszerkezet festése és a vizesblokk kialakítása. A leendő kazánház és biciklitárolóra is felkerült a tetőszerkezet, emellett pedig a fogadóközponttá alakuló volt portaépületben is elkezdődött a vizesblokkok kiépítése, valamint a lépcső kialakítása.