A bányaüzemek rejtelmei

Érdekességek rovatunk következő részében folytatjuk a bányaüzemek megismerését.

XXIII-as bányaüzem
1961 júliusában a 9.8 Mt szénvagyonú területen megkezdték a lejtős akna mélyítését, majd a függőleges aknáét is. A lejtős akna 244 méter hosszú, a függőleges akna 94 méter mély volt. A bányaüzemet 1966. január 1-jén helyezték üzembe. A bányamező túlnyomó részén sok gondot okozott a felső telep fedőjében lévő víz és az alsó telep fedőjét alkotó homokos közkő beszakadása. A lejtős aknában először csillével, majd 1978-tól gumiszalaggal szállítottak, amely alkalmas volt személyszállításra is. A külszínen létesített faszerkezetű széntároló bunkerben összegyűjtött szenet tehergépkocsikkal hordták a XXII-es aknai feladóhelyre és onnan került az osztályozóra. A XXI-es, XXII-es és XXIII-as bányaüzemek 1981-től Déli bányaüzem elnevezéssel közös szervezeti egységben, közös üzemvezetéssel működtek.

Márkushegyi bányaüzem
A bányatelepítést indokolta a kimerülő bányák miatti termeléscsökkenés, valamint az Oroszlányi Hőerőmű energetikai szénigénye. Erre az időre esett a medence szénbázisára épült erőmű 235 MW-os rekonstrukciója. Jelentős szempont volt az Oroszlányban kialakult bányásztársadalom foglalkoztatottságának hosszú időre szóló megoldása. A Márkushegyi bányaüzem építését, a lejtős akna és három függőleges akna mélyítésével, 1976 februárjában kezdték meg, a termelésbe pedig 1981. április 1-jén lépett be. A lejtős akna 1626 méter hosszú, benne Scharf-féle függő sínpálya és gumiszalag pálya. A központi beszálló akna 6 méter átmérőjű és 314,4 méter mély volt. A Márkushegyi bányaüzem bányatelke magába foglalta Pusztavám területét is. A szénvagyon mintegy 45%-a lakott terület alatt volt. Az ennek védelmére kijelölt pillér lefejtése folyamatos volt, a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség engedélyével. A 980 lakóépületből, illetve középületből 420 megerősítési munkáit elvégezték a várható bányakárok csökkentése érdekében, aminek során alsó és felső vasbetonkoszorúkkal erősítették meg az épületeket. A Márkushegyi bányaüzem 2014-ben megszűnt.