Érdekességek rovatunk egy újabb fejezettel bővül. A Márkushegyi naplónak köszönhetően napra pontosan tudjuk bemutatni a bánya építésének munkálatait, és azokat az embereket, akik időt és energiát nem sajnálva részt vettek ebben a nagyszabású munkafolyamatban.
Márkushegyi napló – Egy eocénbánya építésének krónikája
Az 1975-ös határozat alapján korszerűsíteni kellett az energiaszerkezetet, valamint növelni a szén felhasználását. Ezen határozat, és az ezt követő gazdasági program fellendülést hozott az Oroszlányi Szénbányák számára. A program keretében megépült a Márkushegyi Bányaüzem, az ország legkorszerűbb bányája. A Márkushegyi napló ezt a nagyszabású munkát követi nyomon a tervezéstől, az első „csákányvágáson” át, a bányaavatásig. A riportok, a tudósítások a mindennapok emberi helytállásáról szólnak – a krónika pontosságával, hitelességével – azoknak a műszakiaknak, bányászoknak, „iparosoknak” állítanak maradandó emléket, akik nem csak munkaerejüket, de szívüket és életük egy darabját is áldozták a bánya, a Nagy Mű elkészültéért, az emberhez méltó Teljesítmény eléréséért. Az írások a hétköznapok hőseiről szólnak és megőriznek minden olyan fontos tényt, eseményt, emberi teljesítményt, amely „ércnél is maradandóbban” épült be a föld mélyén és a felszínen elkészült létesítményekbe, és nem csak a jelent, de a jövőt is hivatott szolgálni.
44 éve, pontosan ezen a napon történt…
1977. november 16-át írunk. A márkushegyi lejtős aknát építő „Eocén” szocialista brigád harmadik negyedévi termelési tanácskozásán nagyszerű eredményről számolt be Vincze István brigádvezető, miszerint elkészültek az új bánya lejtősaknája felének feltárásával. A brigád elhatározta, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére, 1978. november 24-re – 6 hónappal a határidő előtt – befejezik a lejtősakna építését. Az 1626 méter hosszú akna építői tudatában vannak a rájuk váró nehézségeknek, mégis egységesen és örömmel vállalkoznak a határidő jelentős lerövidítésére. A szilvesztert már az ezredik méternél akarják ünnepelni. De vajon megvannak-e a műszaki feltételei az új bányaépítési rekordnak? Erre Németh Ferenc, az Oroszlányi Szénbányák bányaépítő üzemének vezetője válaszolt. „Nagy nyomásnak kitett és hosszú időre készülő vágatot kell építenünk, különleges vasbetonidomköveket gyártatnunk és ezzel falazzuk majd a vágatot. Ez kemény fizikai munkát jelent, hiszen 25-30 kilós idomkövekről van szó, egy-egy méternyi biztosításba, pedig mintegy 600 darabot kell befalazni. Sok víz esetén elképzelhető, hogy mindezt a 20 kilogramm súlyú gumiruhában kell végigcsinálni.” A beszélgetéshez csatlakozott Hadnagy Ferenc ÜSZB-titkár, aki brigádjának röpgyűlésére invitált, ahol tájékoztatta a lakatosokat, hegesztőket, villanyszerelőket az Eocén brigád vállalásáról és felhívásáról, hogy csatlakozzanak a születésnapi felajánláshoz. Csak akkor sikerülhet fél évvel megrövidíteni a lejtakna építését, ha az iparosok is szívvel-lélekkel részt vesznek a munkában. „Benne vagyunk!” – hangzott el a résztvevők szájából. „ Valamennyien örömmel csatlakoztunk az Eocén brigád vállalásához!”
